Közép-európai idő szerint kedden hajnalban tette közzé globális előrejelzésének (World Economic Outlook, WEO) frissítését az IMF, melyben a világgazdaság 3,5 százalékos növekedését várja 2015-ben, ami 2016-ra 3,7 százalék lehet. Ez 0,3 százalékpontos csökkentést jelent az októberben előre jelzett 3,8 és 4,0 százalékhoz képest. A visszavágást elsősorban Kína, Oroszország, az euróövezet, Japán, illetve a vezető olajexportőrök újraszámolt növekedési kilátásával indokolja az IMF, köszönhetően az olajár hatalmas zuhanásának. A vezető gazdaságok közül egyedül az Egyesült Államokról szóló előrejelzést módosították jelentősebben felfelé.

A Valutaalap meglátása szerint az alacsony olajár pozitív hatásait erősen ellensúlyozzák a negatív tényezők, különösen a gyenge befektetési aktivitás.

A négy kulcs

Az októberben kiadott WEO óta 4 kulcstényező alakította a gazdasági folyamatokat – derül ki a jelentésből.

Elsőként az amerikai dollárban számított olajár 55 százalékot esett szeptember óta, ami részben annak tudható be, hogy a világ egyes húzógazdaságai – különösen a feltörekvők közül – meglepően gyenge keresletet mutatnak. Ezt tükrözik az ipari fémek piacán jelentkező árfolyamesések is. A zuhanás nagyobb részéért azonban a kínálati oldal felelős, mivel az OPEC tagállamok ragaszkodnak a jelenlegi kitermelési ütem fenntartásához, miközben a nem OPEC országok (főként az USA) kitermelése folyamatosan bővül.

A második vezető jelenség, hogy bár a globális növekedés 2014 harmadik negyedévében szépen teljesített, ez elkendőzte a legfontosabb gazdaságok körében fellépő jelentős eltéréseket. Míg az Egyesült Államok ugyanis jobban teljesített a vártnál, a többi meghatározó ország – elsősorban Japán – alulmúlta a várakozásokat.

Harmadszor, az októberi szintekhez képest az amerikai dollár 6 százalékos felértékelődését lehetett látni reálértéken, miközben az euró 2, a japán jen pedig 8 százalékkal értékelődött le, és számos feltörekvő piaci devizánál szintén leértékelődés volt megfigyelhető, különösen az olajexportőrök körében. Mindez pedig szintén szignifikáns eltérésre utal a legfontosabb gazdaságok között.

A negyedik kulcsfontosságú tényező, hogy a feltörekvő piacokon a kamatok és a kockázati felárak emelkedése volt tapasztalható, miközben a vezető fejlett gazdaságok esetében tovább csökkentek a hosszú távú állampapír hozamok.  Ez pedig arra mutat, hogy a fejlett gazdaságok eszközei erősödő biztonságos menedékként funkcionálnak.

Az USA húzza a fejlett világot

Miközben a Világbank éppen nemrég figyelmeztetett, hogy a világgazdaság túlságosan nagy mértékben támaszkodik az Egyesült Államok növekedésére, az IMF is egyedül az USA növekedési kilátásait javította szignifikánsan. A világ legnagyobb gazdasága idén 3,6 százalékkal, míg 2016-ban 3,3 százalékkal bővülhet, ami 0,5 és 0,3 százalékponttal haladja meg az októberi előrejelzést. A pozitív kilátások az alacsony olajár következtében javuló belső fogyasztásnak, a szerényebb mértékű fiskális kiigazításoknak, illetve a várható kamatemelés ellenére is alkalmazkodó monetáris politikának köszönhetők – olvasható a jelentésben. Negatív kockázatot jelent azonban, hogy a felértékelődő dollár várhatóan csökkenti a nettó exportot.

Az euróövezet és Japán kilátásaival kapcsolatban azonban pesszimista az IMF. Az előbbi esetében a 2014-es harmadik negyedévi növekedés elmaradt a várttól, köszönhetően a beruházások gyenge mértékének, az alacsony inflációnak, illetve a továbbra is csökkenő inflációs várakozásoknak. Noha az alacsony olajár csakúgy, mint az Európai Központi Bank várható lazítása élénkítően hathat a gazdasági aktivitásra, ezt erősen ellensúlyozzák az igen gyenge beruházási kilátások. Mindezek következtében az IMF 2015-ben 1,2, míg 2016-ban 1,4 százalékos bővülést vár a térségben, ami 0,2 és 0,3 százalékponttal marad el az októberi prognózistól. Szintén pesszimizmusra ad okot, hogy az euróövezet húzógazdaságának számító Németország is csupán 1,3, illetve 1,5 százalékkal növekedhet idén és 2016-ban, ami szintén 0,2 és 0,3 százalékpontos csökkentést jelent.

Japán kapcsán a Valutaalap értékelése igen ambivalens. Az IMF szakértői egyrészt úgy látják, hogy a legutóbbi áfaemelés jelentős negatív hatással volt a belső fogyasztásra, mindazonáltal a következő emelés elhalasztása és a válaszul meglépett további monetáris élénkítés fokozatos javulást eredményezhet a 2015-16-os időszakon túl. Ezt segítheti az alacsony olajár és a jen leértékelődése is. Összességében az IMF 2015-re 0,6, míg 2016-ra 0,8 százalékos növekedést vár Japántól, ami 0,2 és 0,1 százalékponttal marad el az októberi prognózistól.

Összességében a Valutaalap a fejlett gazdaságok esetében 2,4 százalékos növekedést vár 2015-re és 2016-ra. Ez az idei évre 0,1 százalékos javítás, míg a 2016-os előrejelzés nem változott az októberi prognózishoz képest.

Fejlődő problémák

A feltörekvő piacokon Kína és Oroszország kapta a legnagyobb figyelmet a jelentésben. Előbbi éppen kedden tette közzé igencsak vegyes növekedési számait, miközben az IMF szerint a kínai lassulás arra utal, hogy a világ második legnagyobb gazdasága igyekszik egy fenntartható növekedési pályára állni. Az ázsiai óriás lassuló növekedése azonban másokra is kihat a térségben – ez magyarázza az indiai prognózis minimális visszavágását is.

A Valutaalap várakozásai szerint Kína gazdasága idén 6,8, jövőre pedig 6,3 százalékkal bővülhet, ami 0,3 és 0,5 százalékpontos csökkentést jelent. India eközben 6,3 és 6,5 százalékos növekedéssel nézhet szembe, ami lényegében nem változott az októberi előrejelzéshez képest (az idei prognózis csökkent 0,1 százalékponttal).

Sokkal nagyobb pofont kaphat azonban Oroszország. Itt ugyanis az alacsony olajár rendkívül negatív hatása mellett a geopolitikai konfliktusok és a rubel leértékelődése is igen erősen rányomja a bélyegét az orosz gazdaság kilátásaira. Az IMF úgy látja, hogy Oroszország 3,0, illetve 1,0 százalékkal zsugorodhat idén és jövőre, ami jelentős, 3,5 és 2,5 százalékpontos visszavágás az októberi várakozásokhoz képest.

A feltörekvő piacokat és fejlődő gazdaságokat összevetve a Valutaalap 4,3, illetve 4,7 százalékos bővülést vár 2015-re és 2016-ra, ez pedig 0,6 és 0,5 százalékpontos csökkentést jelent a korábbiakhoz viszonyítva.

Elsődleges kockázatok

A jelentésben felvázolt környezetben az IMF úgy látja, hogy a legfontosabb lefelé ható kockázati tényezőnek az eurózóna és Japán stagnálása és az amerikai kamatemelési ciklus megkezdését követő esetleges piaci turbulencia látszik.

Miközben az euróövezet és Japán stagnálása jelenti a legnyilvánvalóbb lefelé ható kockázatot, mindkét esetben nagy szükség van a monetáris és a fiskális politika, valamint a strukturális átalakítások hatékony összehangolására – hangsúlyozta Olivier Blanchard, az IMF vezető közgazdásza. Blanchard ezzel megerősített az IMF korábbi véleményét, miszerint a gazdaságpolitika rendkívül fontos a széles körű növekedés fellendítésében.

Felfelé ható kockázatot jelent ezzel szemben az olaj árfolyama, melynek csökkenése elképzelhető, hogy a vártnál pozitívabb hatással bír majd. „Más szóval, amikor legközelebb tavasszal találkozunk, kiderülhet, hogy a prognózisunk egy kicsit túlságosan is pesszimista volt. Nagyon remélem, hogy így lesz” – tette hozzá a CNBC közlése szerint Blanchard.