Majdnem napra pontosan 11 hónappal ezelőtt láthattunk olyat az árutőzsdéken, amilyet még soha. Az amerikai típusú nyersolaj, a WTI ára ugyanis napon belül egy rövid időre negatívvá vált. Ez úgy volt lehetséges, hogy a tárolókapacitások telítettsége miatt már a termelők voltak hajlandóak fizetni a vevőknek, hogy elvigyék az olajt.

Még így is jobban jártak ugyanis, mint az olajkutak lezárásával és későbbi újranyitásával, ami nagyon költséges folyamat. Persze azért nagyon rövid idő alatt visszatért az olajár a pozitív tartományba, de sokáig alacsony szinteken láthattuk a fekete arany jegyzését.

Keresleti és kínálati oldali sokk-egyszerre

Az utóbbi időben azonban egy jelentős emelkedést képes felmutatni mind a WTI, mind a Brent típusú kőolaj árfolyama. Bár a grafikont némiképp nehezen láthatóvá teszi a hivatalosan -40 dollár környékéig tartó leszúrás, azért egy dolgot biztosan látunk rajta. Az olaj árfolyama jelenleg (A múlt hét vége felé bekövetkezett jelentős esések ellenére) feljebb tartózkodik, mint az első koronavírusos eset megjelenése előtt. Pedig ez tavaly január közepén volt. Az olaj árfolyama volt az, ami először eséssel reagált a járványra, Nem nehéz rájönni, hogy miért: a COVID-19 okozta lezárások első következménye, hogy nem volt szüksége a világnak annyi kőolajra, mint előtte. A gazdasági visszaesés ráadásul alapvetően rosszul érinti a fekete arany árfolyamát békeidőben is. Volt tehát egy keresleti oldalról jelentkező, korábban nem igazán látott mértékű sokk. Ha ez nem lett volna elég, jött a kínálati sokk is: Oroszország és a Szaúd-Arábia által vezetett OPEC ugyanis sokáig nemhogy csökkentette volna kitermelését az árak stabilizálása érdekében, de még növelte is azt. A koronavírus járvány kellős közepén kezdett árháborúba a két olajnagyhatalom. Ez jelentette a kínálati sokkot. Ráömlött tehát a világra soha nem látott mennyiségű olaj úgy, hogy rekord kevés kereslet volt erre. A standard mikroökonómiából elég egyszerűen érthető tehát, hogy mi volt a tartósan alacsony olajár oka.

Feltámadás a vakcinával

Az első sokk után hosszú hónapokig 35 és 45 dollár között ingadozott a WTI típusú olaj árfolyama. Persze ez egy tág sáv, de a grafikonon láthatjuk, hogy hosszútávon nézve azért ez inkább nevezhető oldalazásnak, mint bármilyen trendnek. A trend erős emelkedésbe váltása pedig a vakcina megjelenésével hozható össze 2020 végén. Ennek a folyamatnak a végére jutottunk el oda, hogy több 10 %-kal többet ér egy hordó olaj, mint a vírusválság előtt! A vakcina ugyanis megoldást hoz az olajpiac 1 éve fojtogató problémájára, a kereslet drasztikus visszaesésére. Jót tesz az olaj árfolyamának néhány egyéb tényező is, mint a közelmúlt texasi olajtermelés kiesése, vagy akár a szíriai helyzet eszkálódása.

OPEC „láthatatlan” keze

De az olajnagyhatalmak is jelentősen hozzájárultak az árfolyam megtámasztásához. Szaúd-Arábia nemrég hosszabbította meg vállalását, és további 1 hónapig napi 1 millió hordó olajjal kevesebbet termel ki.  Összességében így az OPEC még mindig napi 7 millió hordóval csökkenti a termelését. A világ kereslete körülbelül 100 millió hordó/nap körül ingadozik, tehát egyértelműen jelentős tétel az OPEC árfelhajtó célú termeléscsökkentése.

A legnagyobb áldozatot a kartellen belül egyértelműen Szaúd-Arábia hozza. Oroszország például még könnyítést is rendre ki tud harcolni magának, hogy minimálisan is, de visszaépíthesse kitermelését. Fontos ugyanakkor az OPEC és Oroszország mellett a harmadik fő olajtermelő, az USA politikája is. Azt régóta tudjuk, hogy az Egyesült Államok palaolajtermelése csak magasabb olajár mellett nyereséges. Így viszont a magas olajár több termelést, tehát alacsonyabb olajárat eredményez. Ugyanígy fontos a demokrata kormányzat terve: ha az olajipar támogatása helyett a zöld energiát pártolják, akkor az paradox módon szintén magasabb árakhoz vezethet. Ami viszont jó a környezetvédelemnek végülis, mert jobban megéri áttérni a nem fosszilis energiahordozók használatára azok magas ára miatt. Viszont akkor csökken a kereslet rájuk, tehát már nem lesz magas az ár.

Mi várható?

A fenti bonyolult hatás-ellenhatás rendszerből látható, hogy az egyensúlyi olajár meghatározása a lehetetlen feladat kategóriájába tartozik. Emiatt ingadozik is jelentősen a fekete arany árfolyama, lényegében azóta, mióta csak használja az emberiség. A jövőre való spekuláláshoz azonban van némi támpont. Az árfolyam alapvetően azért a kereslet-kínálat viszonytól függ. A keresleti oldal helyreállása a vírushelyzet elmúlásával történhet csak. Nem véletlen az olaj árfolyamának múlt heti esése: a harmadik hullám, az újabb körös lezárások elbizonytalanították a befektetőket. A kínálati oldal jövője pedig továbbra is a fent említett 3 központi szereplő magatartásától függ. Egy árháború békeidőben is elhozhatja a 10 dolláros olajárat, egy jelentős összezárás és hatalmas kitermeléscsökkenés pedig 100 dollárra repítheti az árat. Látható, hogy az átlagnál is kockázatosabb eszköz az olaj, ugyanis hamar reagál az eseményekre és politikai szempontok mentén is befolyásolható. Mindenesetre ha az olajjal való (például határidős) kereskedésre adjuk a fejünket, akkor a kereslet és kínálati hatások egyvelegét igyekezzünk jól megbecsülni.