A szerződéses kikötések megfeleltek a törvényi kritériumoknak

A gépjármű-finanszírozással foglalkozó Retail perében – a többi pénzintézet által indított devizahiteles perhez hasonlóan – a felperes jogi képviselője azt kérte, hogy a törvényi vélelemmel ellentétben a bíróság állapítsa meg az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő általános szerződési feltételeik tisztességességét és érvényességét.

A Retail jogásza szerint szerződéses kikötéseik megfeleltek a törvényi kritériumoknak, mint például a tételes meghatározottság, átláthatóság, egyértelműség és érthetőség, ténylegesség és arányosság, továbbá a felmondási jogot is biztosították a fogyasztónak. A felperes arra is felhívta a bíróság figyelmét, hogy amennyiben általános szerződési feltételeiknek csak bizonyos pontjai állnak összhangban a törvénnyel, akkor lehetőség nyílhat a részleges érvénytelenség megállapítására.

Miről kell dönteni?

A per alapjául szolgáló, közelmúltban elfogadott devizahiteles törvény felállít egy vélelmet, mely szerint a fogyasztói hitelszerződések egyoldalú módosítása tisztességtelen és érvénytelen. Ezt a vélelmet a bankok a bíróság előtt megkísérelhetik megdönteni, ha bizonyítják, hogy a szerződéseik megfelelnek a Kúria jogegységi döntésében az egyoldalú szerződésmódosítások tisztességességével kapcsolatban támasztott feltételeknek. A perekben tehát a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó kúriai jogegységi döntéssel kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló törvény alapján arról kell döntenie a bíróságnak, hogy tisztességesek-e a pert indító pénzügyi intézmény számára egyoldalú szerződésmódosítást – például kamat-, költség-, vagy díjemelést – lehetővé tevő általános szerződési feltételek. (A törvény nem csak a devizahitelekre, de a forinthitelekre is vonatkozik.)

Az alperes magyar állam képviselői ugyanakkor a kereset teljes elutasítását kérték, mert álláspontjuk szerint a Retail egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő általános szerződési feltételei nem felelnek meg a törvényi előírásoknak.

A Fővárosi Törvényszék az elsőfokú ítélet kihirdetését szeptember 8-ra halasztotta a Retail Prod Zrt. kontra magyar állam devizahiteles perben, ugyanaznap várható a PSA Finance Hungary Zrt. által indított perben is a határozathozatal, továbbá szeptember 16-ára tűzték az Örkényi Takarékszövetkezet és az Lombard Ingatlan Zrt. által indított két perben az elsőfokú döntés kihirdetését.

Tisztességesek az ászf kikötései

Szeptember 15-ére halasztotta a határozat kihirdetését a Savaria Takarékszövetkezet magyar állam elleni devizahiteles perében a Fővárosi Törvényszék hétfőn.

A felperes takarékszövetkezet keresetében azt kérte, a bíróság állapítsa meg, hogy a kérelemben megjelölt időszakban általa alkalmazott általános szerződési feltételek (ászf), az általános üzletszabályzat kamatváltozásra vonatkozó, továbbá 548 devizaalapú fogyasztói kölcsönszerződés szerződéses kikötései tisztességesek és ezért érvényesek.

A Savaria Takarékszövetkezet az eljárás felfüggesztését, valamint az Alkotmánybírósághoz (Ab) való fordulást, illetve azt is kérte, hogy a bíróság előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezzen az Európai Unió bíróságánál, de ezeket az indítványokat a törvényszék elutasította.

Az alperes magyar állam jogi képviselője azt kérte, hogy a bíróság ne adjon helyt a felperes indítványainak.

A takarékszövetkezet jogi képviselője arról, hogy a törvény megfordítja a bizonyítási terhet, úgy vélekedett, az alperesnek kellene bizonyítania a szerződéses kikötések tisztességtelenségét. Hangsúlyozta továbbá, hogy a Kúria jogegységi határozatából csak az alkalmazható, amit törvényi erőre emeltek. Az alperes szerinte olyan bírósági határozatokra hivatkozik, amelyekhez a jogalanyok nem férhetnek hozzá. Azt kérte a bíróságtól, csak a törvényt vegye figyelembe a szerződéses feltételek vizsgálatánál.

Az alperes keresetében kifejtette, hogy az egyoldalú szerződésmódosítás pénzügyi intézménynél alkalmazott feltételei nem felelnek meg a törvényben rögzített elveknek. Egyebek között az oklistának zárt rendszert kell képeznie, a flexibilis elem tisztességtelennek minősül. E szempontból tisztességtelen elem a tulajdonos hozamelvárása vagy például az is, ha a referenciakamatot ugyanazon csoporthoz tartozó intézmény állapítja meg. Tisztességtelen az is, ha a felmondás jogát biztosítják, de nem biztosítanak megfelelő alternatívát a szerződésmódosítással szemben.

Pörögnek a perek

Ma a Lombard Ingatlan Zrt., az Örkényi Takarékszövetkezet, a Retail Prod Zrt., a PSA Finance Hungary Zrt., a Savaria Takarékszövetkezet és az Aegon Magyarország Hitel Zrt. keresete mellett a Porsche Bank Zrt., a Sberbank Magyarország Zrt. keresetét vitatták meg. Emellett az Unicredit Leasing Hungary, az Unicredit Leasing ImmoTruck Pénzügyi Szolgáltató Zrt. és az Erste Lakáslízing Zrt. kereseteit tárgyalták.

A törvényszék korábbi tájékoztatása szerint az augusztus 25-i határidőig összesen 79 hitelintézeti kereset érkezett a Fővárosi Törvényszékre az egyoldalú banki szerződésmódosítás tisztességtelenségét vélelmező törvénnyel kapcsolatban. A csaknem 80-ból 24 keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítottak, melyek közül hatot a pénzügyi intézmények újra benyújtottak.

Augusztus 22-e óta, amikor a Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet kontra magyar állam per tárgyalásával elkezdődtek a perek, a Fővárosi Törvényszék összesen 20 pénzintézet keresetét tárgyalta; az ügyek döntő többségében szeptember elejére halasztotta el a döntéshozatalt, ahol ítélet is született, ott kivétel nélkül elutasította a hitelintézeti keresetet a bíróság.

A felügyeleti hatóság szerepe az alperes állam szerint irreleváns, mert alapvetően közjogi szempontból vizsgálta a pénzügyi intézményeket. A takarékszövetkezet ezzel szemben rámutatott arra, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF), jelenleg pedig a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) konkrét jogosultsága van közérdekű igény érvényesítésére és 2010. április 7-vel meg is indították a közérdekű pereket.

Az állam a szimmetria elve kapcsán a törvénnyel ellentétben nyilatkozik keresetében, amikor megkívánja azt is, hogy pozitív irányban is biztosítsa a fogyasztók számára a változás realizálását – mondta a takarék jogi képviselője. Hozzátette, a szimmetria elve nem zárja ki, de nem is teszi kötelezővé a fogyasztók számára kedvező változások érvényesítését. A szerződés felmondhatósága kapcsán azt mondta, az értesítéstől számítva 60 nap van az elszámolásra, ezalatt fel tudja mérni helyzetét a fogyasztó. Az alperes zárt rendszerre és flexibilitásra vonatkozó álláspontjára válaszul kifejtette, sem a törvény, sem a jogegységi határozat nem tartalmaz ilyen feltételt.

A devizahiteles törvény sérti a visszaható hatályú jogalkotás tilalmát

Szeptember 16-án hirdet ítéletet a bíróság az Aegon Magyarország Hitel Zrt. által a törvényi vélelem megdöntése végett a magyar állam ellen indított perben, amely hétfőn kezdődött el a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiumán.

A bíróságon az Aegon Magyarország Hitel Zrt. jogi képviselője – a korábban megkezdett devizaperek felpereseihez hasonlóan – kérte az eljárás felfüggesztését, illetve azt, hogy a bíróság forduljon az Alkotmánybírósághoz (Ab), mivel el kell végezni az eljárás alkotmánybírósági kontrollját.

Az alperes magyar állam jogi képviselője kifejtette: nem tekinthetők tisztességesnek és így érvényesnek az Aegon Magyarország Hitel Zrt. deviza-hitelszerződései, ugyanis a devizahiteles törvényben rögzített elvek nem teljesültek maradéktalanul a szerződésekben.

A pénzügyi vállalkozás jogi képviselője arról is szólt, hogy a devizahiteles törvény sérti a visszaható hatályú jogalkotás tilalmát, ezért is kérték a bíróságot, hogy forduljon az Alkotmánybírósághoz.

A bíróság a tárgyaláson tételesen igyekezett megvizsgálni, hogy a devizahiteles törvény alapján a Aegon Magyarország Hitel Zrt. devizakölcsönökről szóló szerződései mennyire felelnek meg a Kúria által is rögzített 7 elvnek, azaz az egyértelmű és érthető megfogalmazás, a tételes meghatározás, az objektivitás, a ténylegesség és arányosság, az átláthatóság, a felmondhatóság, valamint a szimmetria elvének.

A felperes Aegon Magyarország Hitel Zrt. ügyvédje hosszasan bizonygatta, hogy a pénzügyi vállalkozás üzleti szabályzata ugyan nem minden tekintetben tartalmazta az egyes elveket, annak azonban eleget tettek a vállalkozás egyedi, az ügyfelekkel kötött devizahitel-szerződései.

A felperes cég jogi képviselője szerint a szerződések eleget tettek például az egyértelmű megfogalmazás és átláthatóság elvének, 2009 augusztus elsejétől a szerződések rögzítették a felmondás lehetőségét is.

Az állam jogi képviselője ezzel szemben úgy érvelt, hogy nemcsak az egyedi megállapodásoknak, de az általános szerződési feltételeknek, és az üzletszabályzatnak is meg kellett volna felelniük a törvényben rögzített elveknek.