Gyorsult az infláció Japánban, de a jegybank mégsem dőlhet hátra. Májusban 1,5 százalékra emelkedett az éves drágulás, miközben a Bank of Japan által kiemelten figyelt mutató továbbra is a 2 százalékos cél alatt maradt. A friss adat egyszerre jelez mérsékelt árnyomást és óvatosságra intő kockázatokat, ezért a piac most azt figyeli, mikor léphet újra a japán jegybank.
Megmozdult az infláció Japánban. Forrás: Unsplash (illusztráció)
Meglepő inflációs adat jött Japánból, de a jegybank mégsem nyugodhat meg
Májusban ismét gyorsult az infláció Japánban, de a friss adatok első ránézésre ellentmondásos képet mutatnak. A teljes éves fogyasztói áremelkedés 1,5 százalékra nőtt az áprilisi 1,4 százalék után, miközben a japán jegybank által kiemelten figyelt, friss élelmiszerek nélküli infláció továbbra is 1,4 százalékon maradt. Ez már a negyedik egymást követő hónap, amikor ez a mutató a Bank of Japan 2 százalékos célja alatt áll.
A piac számára ez azért fontos, mert Japán az elmúlt években fokozatosan távolodott a rendkívül laza monetáris politikától, de a jegybank mozgástere továbbra is kényes. Egyszerre kell figyelnie a gyenge jen, az energiaárak, az importköltségek és a belső kereslet inflációs hatásaira.
Gyorsult az éves infláció, de a kép nem egyértelmű
A japán belügy- és kommunikációs minisztérium pénteken közzétett adatai szerint az éves fogyasztói árindex májusban 1,5 százalék volt. Ez enyhe gyorsulást jelent az áprilisi 1,4 százalékhoz képest. Havi alapon is erősebb volt az áremelkedés. Májusban 0,4 százalékkal nőttek a fogyasztói árak áprilishoz képest, miután egy hónappal korábban még csak 0,1 százalékos havi drágulást mértek.
A teljes infláció tehát felfelé mozdult, de a részletesebb mutatók alapján nem beszélhetünk egyértelmű, széles körű árrobbanásról. A jegybank szempontjából éppen ezért nemcsak az számít, hogy mennyi lett a fő inflációs adat, hanem az is, hogy mely termék- és szolgáltatáscsoportok húzták azt felfelé.
A jegybank által figyelt mutató továbbra is cél alatt van
A Bank of Japan számára különösen fontos a friss élelmiszerek nélküli fogyasztói árindex. Ez a mutató májusban éves alapon 1,4 százalékkal emelkedett, vagyis nem gyorsult áprilishoz képest, és megfelelt az elemzői várakozásoknak.
Ez 2022 márciusa óta a legalacsonyabb szintek közé tartozik, és azt jelzi, hogy a japán inflációs nyomás a felszínen nem erősödött látványosan. Ráadásul ez már a negyedik hónap egymás után, amikor a mutató a jegybank 2 százalékos célértéke alatt maradt.
A kép azonban itt sem teljesen megnyugtató. A Reuters szerint az elemzők arra számítanak, hogy a következő hónapokban újra gyorsulhat a fogyasztói árak emelkedése, mivel a termelői költségek növekedése fokozatosan átszivároghat a lakossági árakba.
Az élelmiszerek még mindig érezhetően drágulnak
Az élelmiszerárak májusban éves alapon 3,5 százalékkal emelkedtek, ugyanúgy, mint áprilisban. Ez 2024 októbere óta a legalacsonyabb növekedési ütem, de a háztartások szempontjából továbbra is érdemi drágulást jelent.
Az élelmiszerárak azért különösen érzékeny területet jelentenek, mert ezek a mindennapi fogyasztásban közvetlenül jelennek meg. Még akkor is erősen alakítják a lakossági inflációérzetet, ha a teljes fogyasztói kosárban más tételek mérsékeltebben mozognak. A friss adatok alapján tehát Japánban az infláció nem szökött el, de a fogyasztók továbbra is érzékelhetik az árnyomást az alapvető kiadásoknál.
Lassult a mélyebb maginfláció
Az élelmiszer- és energiaárak nélküli maginfláció májusban 1,8 százalék volt éves alapon az áprilisi 1,9 százalék után. Ez a mutató azért fontos, mert jobban megmutatja, mennyire tartós az inflációs nyomás a gazdaságban, ha kiszűrjük a gyakran ingadozó energia- és élelmiszerárakat.
A 1,8 százalékos adat arra utal, hogy az alapfolyamatok továbbra sem mutatnak egyértelmű, erős inflációs túlfűtöttséget. A Bank of Japan számára ez sem jelent teljes megnyugvást, mert a gyenge jen és az energiaimport drágulása később újabb árnyomást okozhat.
Miért figyeli ezt ennyire a piac?
Japán inflációs adatai azért kerültek a befektetők figyelmének középpontjába, mert a jegybank az elmúlt időszakban fokozatosan szigorúbb irányba mozdult. A Reuters friss beszámolója szerint a Bank of Japan vezetői továbbra is figyelik annak kockázatát, hogy az infláció a cél fölé kerülhet, különösen akkor, ha az importköltségek, az energiaárak és a vállalati árképzés egyszerre kezdenek felfelé hatni.
Ryozo Himino, a japán jegybank alelnöke arra figyelmeztetett, hogy a jegybanknak nem szabad túl későn reagálnia, ha a szélesebb körű árnyomás tartósabbá válik. Ez arra utal, hogy a Bank of Japan továbbra is nyitva hagyhatja az utat a későbbi kamatemelések előtt.
A jen és az energiaárak is beleszólhatnak
Japán különösen érzékeny az energiaárak változására, mivel az ország jelentős mértékben támaszkodik importált energiahordozókra. Ha az olaj és más nyersanyagok ára emelkedik, az gyorsan megjelenhet az importköltségekben, majd később a fogyasztói árakban is.
A gyenge jen tovább erősítheti ezt a hatást, mert drágábbá teszi a külföldről vásárolt termékeket és energiahordozókat. Emiatt a japán jegybanknak nem elég csak a jelenlegi inflációs adatokat néznie: azt is mérlegelnie kell, hogy a következő hónapokban milyen költségsokkok érhetik a gazdaságot.
Mit jelent ez a japán gazdaság számára?
A májusi adat kettős üzenetet hordoz. Egyrészt a teljes infláció gyorsult, ami arra utal, hogy az árnyomás nem tűnt el. Másrészt a jegybank által figyelt magmutató továbbra is 2 százalék alatt van, ami óvatosságra inti a döntéshozókat.
A háztartások számára a legfontosabb kérdés az, hogy az élelmiszerárak és a szolgáltatások ára hogyan alakul a következő hónapokban. A vállalatok számára pedig az importköltségek, a béremelések és az energiaárak lehetnek meghatározók.
A befektetők most arra figyelnek, hogy a Bank of Japan mikor és milyen ütemben folytathatja a kamatemeléseket. Ha az infláció újra gyorsul, a jegybank szigorúbb irányba mozdulhat. Ha viszont a maginfláció tartósan cél alatt marad, óvatosabb lehet a monetáris politika.
Fordulópont előtt állhat a japán jegybank
Japán inflációja májusban enyhén gyorsult, de a részletes adatok alapján a helyzet korántsem egyértelmű. A teljes infláció 1,5 százalékra emelkedett, miközben a jegybank által kiemelten figyelt friss élelmiszerek nélküli mutató 1,4 százalékon maradt.
Ez a kettősség nehéz helyzetbe hozza a Bank of Japant. A jegybanknak egyszerre kell elkerülnie a túl korai és a túl késői szigorítást. A következő hónapok inflációs adatai ezért különösen fontosak lehetnek: ezek dönthetik el, hogy Japánban folytatódik-e a kamatemelési ciklus, vagy a jegybank inkább kivár a következő lépés előtt.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
Címlapkép forrása: Unsplash (illusztráció)
