Japán gazdaság vegyes képet mutatott októberben és a harmadik negyedévben, mivel a GDP először csökkent az elmúlt hat negyedév alatt. A pénzügyminisztérium előzetes adatai szerint a folyó fizetési mérleg rekordnagyságú, 2 833,5 milliárd jen (körülbelül 18 milliárd dollár) többletet mutatott, míg a GDP 2,3 teljesen zsugorodott. A japán parlament kiegészítő költségvetési csomagot vitatja, amely az áremelkedéseket tompítja és a védelmi kiadásokat növeli.
Japán gazdaság vegyes képet mutatott októberben és a harmadik negyedévben, mivel a bruttó hazai termék (GDP) először csökkent hat negyedév alatt. A pénzügyminisztérium előzetes adatai szerint a folyó fizetési mérlegrekordnagyságú, 2833,5 milliárd jen (körülbelül 18 milliárd dollár) többletet mutatott, míg a GDP évesített re alapon 2,3 teljesen zsugorodott. A japán parlament kiegészítő költségvetési csomagot vitatja, amely az áremelkedések tompítását és a védelmi kiadásokat növeli – számolt be a szigetország gazdasági eredményéről a Reuters.
Vegyes eredményt mutat a gazdaság Japánban
Japán gazdasága vegyes képet mutatott októberben és a harmadik negyedévben a legfrissebb, hétfőn publikált hivatalos adatok szerint. A bruttó hazai (GDP) hat negyedéve először csökkent, míg a folyó fizetési mérleg többlete rekordmagasságba emelkedett, ami figyelemre méltó ellenmondás.
Rekord a jelenlegi fizetési mérlegben
A japán ügyminisztérium előzetes adatai alapján októberben a folyó fizetési mérleg többletét elérte a 2 833,5 milliárd jent (ez körülbelül 18 milliárd amerikai dollár), ami 15,5-ös pénz haladja meg az egy évvel ezelőtti mérleget. Ez már a kilencedik egymást követő hónap, amikor a folyó mérleg aktívumot mutatott. Ez elsősorban a külföldi befektetésekből származó forrásokból származó jövedelmek 8,6 százalékos növekedése hajtott. Az elsődleges jövedelmek 3 464,6 milliárd jenre nőttek, ezzel a japán gazdaság nemzetközi pozíciója erősödött.
Az áruforgalmi mérleg is kedvezőbb képet mutatott, 98,3 milliárd jen többlet keletkezett az egy évvel korábbi 152,7 milliárd jenes hiány után. Az export 2,8 százalékkal emelkedett 960 milliárd jenre. Az import 0,1 százalékkal 9 560 milliárd jenre emelkedett. A szolgáltatási mérleg hiánya közel háromszorosára, 294,6 milliárd jenre nőtt.
Recesszió a harmadik negyedévben
A felülmúlt adatok szerint a japán gazdaság július-szeptemberi negyedévben évben 2,3 százalékkal mnet lejjebb, ami rosszabb lett a korábban közölt mínusz 1,8 százalékos becslésnél. Ez az első visszaesés az elmúlt hat negyedévben. A negyedéves eredmények alapján a GDP 0,6 százalékkal csökkent.
A visszaesést több tényező, például a vállalati beruházások 0,2 lakás százalékos csökkenése és az ingatlan beruházások 8,2 százalékos gyengülése okozta. Az export 1,2 százalékos visszaesése aggasztó jel, míg a magánfogyasztás csupán 0,2 százalékkal bővült a magas infláció miatt.
Gazdasági kihívások és kilátások
Elemzők szerint az amerikai vámtarifák okozta bizonytalanság és a jen gyengélkedése miatti költséginfláció nyomást gyakorol a gazdaságra. Egyedül a szeptemberben életbe lépett japán-amerikai kereskedelmi megállapodás javíthatja a negyedik negyedéves kilátásokat.
A kabinetiroda adatai szerint a harmadik negyedéves nominális GDP évesítve 0,2 százalékra csökkent, míg a második negyedévben 0,5 százalékos növekedést mutattak a felülvizsgált számok. Kobajasi Sinicsiró, a Mitsubishi UFJ Research and Consulting vezető közgazdásza, úgy véli, hogy az október-decemberi időszakban a gazdaság átmenetileg visszatérhet a növekedéshez.
Pénzügyi intézkedések és költségvetési csomag
A japán parlament hétfőn megkezdte a folyó pénzügyi évre vonatkozó 18,3 ezer milliárd jenes (körülbelül 118 milliárd dolláros) kiegészítő költségvetési vitáját. Takaicsi Szanae miniszterelnök kormánya a csomag több mint 60 százalékát új kötvénykibocsátással finanszírozná, amely egyébként tovább rontja Japán adósságállományát. Az ország jelenlegi helyzete egyébként is a legrosszabb a régióban. Az államadósság már meghaladta a GDP kétszeresét, amely komoly aggodalmakat kelt a jövőbeni fiskális fenntarthatóságot illetően.
A kiegészítő költségvetés célja, hogy tompítsa az áremelkedések hatását, különösen a villany- és gázár-támogatásokat, valamint a gyermekes családoknak járó készpénz-juttatások révén. Ezen kívül a kormány a félvezető- és hajóépítő ipar támogatását is meg akarja növelni, ezzel támogatni a gazdasági növekedést. A védelemi kiadások növelését is kiemelt célként kezelik, mivel a kormány 2025-re el szeretné érni a 2 százalékos GDP-arányos védelmi költségvetést és előrehozná a korábban kitűzött 2027-es célt.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvános és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
Címlapkép forrása: Unsplash
