Jó bevételt hozott a mobilinternet a távközlési piacnak. Három hónap alatt 201,3 milliárd forintot termelt a mobilhang- és mobilnet, miközben a teljes távközlési bevétel 339 milliárd forintra emelkedett. A KSH friss adatai alapján a magyar piac egyre inkább adatvezérelt, az optikai internet terjed, a tévés előfizetések száma pedig tovább apad
Erős bevételt hozott a mobilinternet a távközlési piacnak. Forrás: Unsplash
A távközlési piacon a mobil uralja a bevételeket Magyarországon
Távközlési szolgáltatásokból összesen 339 milliárd forint nettó árbevételük volt a magyarországi szolgáltatóknak 2026 első negyedévében A piac bevételi szerkezete egyértelműen mutatja, hogy a szektor súlypontja ma már a mobilhang- és mobilinternet-szolgáltatásoknál van. Ez a terület önmagában több mint 201 milliárd forintot hozott három hónap alatt – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal friss adataiból.
Mekkora valójában a távközlési piac ?
A KSH adatai alapján a távközlési szolgáltatásokból származó teljes nettó árbevétel 2026 első negyedévében 339 milliárd forint volt. Ez azt jelenti, hogy a szolgáltatók három hónap alatt ekkora bevételt értek el távközlési szolgáltatásaikból, vagyis mobiltelefon-, mobilinternet-, vezetékes internet-, televíziós, vezetékes hang- és egyéb távközlési szolgáltatásokból.
Fontos, hogy ez nettó árbevétel, vagyis nem egyszerűen a lakossági számlák bruttó végösszegét mutatja, hanem a szolgáltatók távközlési tevékenységből származó bevételét. A kategóriák összege pontosan kiadja a 339 milliárd forintos teljes piacot.
Miből tevődött össze a bevétel?
A legnagyobb bevételi szeletet a mobilhang- és mobilinternet-szolgáltatás adta. Ez 201,3 milliárd forintot jelentett, ami a teljes távközlési bevétel mintegy 59,4 százaléka. Vagyis minden 100 forint távközlési bevételből közel 59 forint a mobilpiacról érkezett.
A második legnagyobb terület a helyhez kötött internetszolgáltatás volt, 66 milliárd forinttal. Ez a teljes bevétel nagyjából 19,5 százaléka. A műsorelosztási szolgáltatások, vagyis főként a televíziós szolgáltatások 39,6 milliárd forintos bevételt hoztak, ami 11,7 százalékos részesedést jelent. Az egyéb távközlési szolgáltatásokból 22,3 milliárd forint folyt be, ez 6,6 százalékos arány. A legkisebb tételt a helyhez kötött hangszolgáltatás adta 9,8 milliárd forinttal, ami a teljes piac 2,9 százalékát jelenti.
A mobilpiac lett a távközlés központja
A számok alapján a magyar távközlési piacot egyértelműen a mobilhasználat húzza. A kezdeményezett hívások 97 százaléka mobilhálózatból indult, miközben a mobilhívások átlagos időtartama közel 3,7 perc volt. A vezetékes hívások átlagos ideje 6,2 perc körül alakult, de a vezetékes hangszolgáltatás bevételi súlya már nagyon alacsony.
Ez azt mutatja, hogy a fogyasztók mindennapi kommunikációja döntően mobilhálózaton zajlik. A mobilinternet szerepe közben tovább növekszik. A mobiladat-forgalom egy év alatt ötödével bővült, egy internetelérést biztosító mobil-előfizetésre pedig átlagosan 41 gigabájt adatforgalom jutott az első negyedévben.
Az internet nő, a tévé-előfizetések csökkennek
A helyhez kötött internet-előfizetések száma 0,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A növekedés fő motorja az optikai hálózat volt, ahol 6,1 százalékos bővülést mért a KSH. A felhasználók egyre inkább a nagyobb sebességű, legalább 500 Mbit/s-os csomagokat keresik.
Ezzel szemben a televíziószolgáltatás előfizetéseinek száma 2 százalékkal, 3,4 millióra csökkent 2026 első negyedévének végére. A technológiai váltás ugyanakkor gyakorlatilag lezárult. Az analóg tévé-előfizetések aránya már csak 0,4 százalék, vagyis a digitális technológia szinte teljesen kiszorította a régi jelátviteli megoldásokat.
Visszatérnek díjemeléshez a szolgáltatók
A három legnagyobb hazai távközlési szolgáltató ismét alkalmazza az inflációhoz kötött díjkorrekciót. A magyarországi távközlési piacon pedig újra megjelentek az inflációkövető díjemelések. A friss beszámolók szerint a Magyar Telekom, a Yettel és a One is 4,4 százalékos díjkorrekciót jelentett be, de eltérő időpontokkal és eltérő feltételekkel.
A Telekom július 1-jétől alkalmazza a 2025-ös éves átlagos fogyasztói árváltozáshoz igazított korrekciót, ugyanakkor egyes újabb díjcsomagokra ez nem vonatkozik. A Yettel esetében a díjkorrekció július 31-éig történik meg, és a számlás hangalapú, hordozható internet-, valamint otthoni internet tarifacsomagokat érinti. A One szeptember 1-jétől vezeti vissza az inflációkövető díjkorrekciót, szintén 4,4 százalékos mértékben, elsősorban mobil- és egyes havidíjas szolgáltatásoknál.
Ez azt jelenti, hogy a második félévben a háztartások egy része már magasabb távközlési számlákkal találkozhat. A mostani, 339 milliárd forintos első negyedéves bevételi adat azonban még alapvetően a díjemelések előtti piaci állapotot mutatja.
Mit mutatnak a számok?
A KSH adatai alapján a magyar távközlési piac továbbra is erős bevételtermelő képességgel rendelkezik, de a szerkezete gyorsan változik. A mobilhang és mobilinternet messze a legfontosabb bevételi terület, a vezetékes hangszolgáltatás súlya minimálisra zsugorodott, az optikai internet terjed, a hagyományos televíziós előfizetések száma pedig csökken.
A következő negyedévek egyik fontos kérdése az lesz, hogy a 4,4 százalékos díjkorrekciók hogyan jelennek meg a szolgáltatók bevételeiben, és mennyire változtatják meg az előfizetői magatartást. A piac már most is világosan látszó iránya azonban egyértelmű. A távközlés növekedését egyre inkább a mobiladat, az optikai internet és a digitális szolgáltatások határozzák meg.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
Címlapkép forrása: Unsplash
