A Svájci Nemzeti Bank nem változtatott az irányadó kamaton, de a döntés üzenete így is egyértelmű. A jegybank kész fellépni, ha a frank túl gyorsan és túl erősen drágulna. Az infláció ugyan emelkedett az elmúlt hónapokban, de továbbra is alacsony maradt, miközben a globális gazdasági kockázatok Svájcot sem kerülik el.
Svájc gazdaság az első negyedévben felgyorsult. Forrás: Unsplash
Változatlan maradt az alapkamat Svájcban
A Svájci Nemzeti Bank csütörtöki kamatdöntésével változatlanul 0 százalékon hagyta az irányadó kamatlábat. A döntés megfelelt az elemzői várakozásoknak, miután a piacok már korábban is arra számítottak, hogy az SNB nem siet a monetáris politika szigorításával.
A jegybank közölte, hogy a bankok SNB-nél elhelyezett látra szóló betéteit továbbra is az irányadó kamatláb mellett kamatoztatják egy meghatározott küszöbig. A küszöb feletti betétekre alkalmazott diszkont változatlanul 0,25 százalékpont marad.
A mostani döntés azért különösen fontos, mert Svájc továbbra is a legalacsonyabb kamatkörnyezetek egyikével működik a fejlett piacokon. Az SNB egy évvel ezelőtt, 2025 júniusában vitte le 0 százalékra az alapkamatot az addigi 0,25 százalékról, és azóta sem változtatott rajta – számolt be a svájci jegybank a döntésről.
A jegybank készen áll a frankpiaci beavatkozásra
A döntés egyik legerősebb üzenete nem maga a kamatszint, hanem az árfolyam-politikai figyelmeztetés volt. Az SNB jelezte, hogy szükség esetén fokozott készséggel avatkozik be a devizapiacon.
A svájci frank hagyományosan menedékdevizának számít. Ez Svájc számára kettős helyzetet teremt. A túl erős frank fékezheti az importált inflációt, de közben nyomást helyezhet az exportőrökre és veszélyeztetheti az árstabilitást is. Az SNB mostani közleménye szerint a jegybank kifejezetten a frank gyors és túlzott felértékelődését kívánja ellensúlyozni, ha az már az árstabilitást veszélyeztetné.
Emelkedett az infláció, de nem szakadt ki a kontroll alól
Svájcban az infláció az elmúlt hónapokban emelkedett, de továbbra is mérsékelt szinten maradt. A fogyasztói árak éves növekedési üteme a februári 0,1 százalékról májusra 0,6 százalékra gyorsult.
A drágulás fő oka az olajtermékek magasabb ára volt. Az SNB szerint az egyéb áruk és szolgáltatások csak kisebb mértékben járultak hozzá az infláció emelkedéséhez. Ez fontos különbség, mert a jegybank értékelése alapján nem széles körű, belső eredetű árnyomásról van szó, hanem elsősorban energiaár-hatásról.
A középtávú inflációs kép ugyanakkor érdemben nem változott a márciusi monetáris politikai értékeléshez képest. Ez magyarázza, hogy az SNB miért nem látott okot kamatemelésre, miközben az inflációs számok az elmúlt hónapokban felfelé mozdultak.
Mit vár az SNB az inflációtól?
A svájci jegybank friss előrejelzése szerint az infláció a következő negyedévekben még enyhén emelkedhet, majd 2027 első felében ismét mérséklődhet. Ennek oka, hogy az energiaárak korábbi emelkedésének hatása idővel kifuthat az éves összevetésű inflációs mutatókból.
Az SNB 2026-ra és 2027-re egyaránt 0,6 százalékos átlagos éves inflációval számol, 2028-ra pedig 0,7 százalékos inflációt vár. A prognózis abból indul ki, hogy az irányadó kamatláb a teljes előrejelzési horizonton 0 százalékon marad. A kamatpálya egyelőre nem a gyors szigorítás irányába mutat, hanem inkább a kivárásról és a célzott piaci beavatkozási lehetőségről szól.
A Közel-Kelet és az energiaárak növelik a bizonytalanságot
A svájci jegybank a globális gazdasági környezetet továbbra is bizonytalannak látja. A Közel-Keleten kialakult feszültségek és az energiaárak emelkedése a világgazdaság egészére hatással van, és az infláció több országban is erősebben megugrott. Az SNB alapeseti forgatókönyve szerint a nyersanyagárak emelkedése miatt a globális infláció a következő negyedévekben magasabb maradhat.
A jegybank ugyanakkor középtávon javulással számol. A globális növekedés később ismét erőre kaphat, ami Svájc gazdaságának is támogatást adhat. A kockázatok azonban jelentősek. A Közel-Kelet helyzete, a nyersanyagárak alakulása és az amerikai kereskedelempolitika egyaránt bizonytalansági tényező maradt.
A svájci gazdaság ellenálló, de lassulás jöhet
Az SNB értékelése szerint a svájci gazdaság eddig ellenállónak bizonyult a nemzetközi feszültségek ellenére. A GDP növekedése az első negyedévben szilárd volt, ugyanakkor a munkanélküliség valamelyest emelkedett a legutóbbi monetáris politikai értékelés óta.
A következő negyedévekben a mérsékeltebb globális gazdasági környezet várhatóan fékezheti Svájc növekedését. Ezt részben ellensúlyozhatja a jegybank támogató monetáris politikája, vagyis a nulla százalékos kamatkörnyezet. Az SNB 2026 egészére 1 százalék körüli GDP-növekedést vár Svájcban. A 2027-es évre már valamivel erősebb, 1,5 százalék körüli bővüléssel számol.
Miért fontos ez Európa számára is?
A svájci kamatdöntés nemcsak Svájc miatt érdekes. A frank mozgása gyakran jelzi, hogyan árazza a piac a geopolitikai kockázatokat, az európai növekedési kilátásokat és a befektetői biztonságkeresést.
Ha a frank túlzottan erősödik, az nyomást helyezhet az SNB-re, miközben az európai devizapiacokon is érezhető hatása lehet. A svájci jegybank nem akar túl korán kamatot emelni, de azt sem engedheti, hogy a frank árfolyama veszélyeztesse az árstabilitást. Az infláció emelkedett, de nem vált kezelhetetlenné. A gazdaság lassulhat, de nem omlott meg. A frank erősödése kockázat, de az SNB szerint szükség esetén van eszköze a piaci folyamatok ellensúlyozására.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
Címlapkép forrása: Unsplash
