Visszatértek a vevők az ingatlanpiacra? Májusban ugyan kissé élénkült a kereslet a tavaszi visszaesés után, de a magas lakásárak továbbra is óvatosságra intik a vásárlókat. A friss adatok szerint egyre többen próbálnak alkudni Budapesten és vidéken. A piac már nem az eladók korlátlan terepe, hanem egyre inkább a megfizethetőségről szól
Drágák maradtak a lakások, de valami megváltozott a piacon. Forrás: Unsplash
Ennyiért mennek most a lakások, új szakaszba lépett az ingatlanpiac
Májusban ugyan kissé magához tért a magyar ingatlanpiac a márciusi–áprilisi visszaesés után, de áttörésről továbbra sem lehet beszélni. A vevők óvatosabbak, az árak magasak, az alku viszont egyre fontosabb szerepet kap. A Duna House friss barométere szerint a piac most nem zuhan, inkább egy új, lassabb és megfontoltabb szakaszba lépett – olvasható az ingatlanportál oldalán a friss ingatlanpiaci értékelés
Élénkült a kereslet, de a magas árak még mindig fékeznek
Májusban 8892 lakóingatlan-adásvétel jött létre országosan a Duna House tranzakciószám-becslése alapján. Ez ugyan némi élénkülést jelez a tavaszi mélypont után, de a forgalom még mindig 9,4 százalékkal elmaradt az áprilisi, és 13,3 százalékkal a tavaly májusi szinttől.
A legfontosabb üzenet egyértelmű: a vásárlók jelen vannak a piacon, de egyre érzékenyebbek az árakra. Az Otthon Start Program ugyan támogatja a keresletet, de a korábbi erős drágulás után sok vevő már a megfizethetőség határához ért.
Közben a lakáshitelezés továbbra is erős. Májusban a lakáscélú jelzáloghitelek szerződéses összege 253 milliárd forint volt, ami 5,4 százalékkal meghaladta az áprilisi szintet, éves összevetésben pedig több mint 70 százalékos bővülést jelentett. A növekedés üteme azonban már lassul, ami arra utalhat, hogy a támogatott konstrukciók kezdeti lendülete mérséklődik.
Ennyiért kelnek el most a lakások
A Duna House májusi értékesítési adatai szerint vidéken a panelpiacon látványosan felzárkózott a keleti országrész. Keleten a panellakások átlagos eladási ára 43,3 millió forint volt, 824 ezer forintos négyzetméterárral. Nyugaton nagyon hasonló, 43,5 millió forintos átlagos vételár mellett 791 ezer forintos négyzetméterár alakult ki.
A használt téglalakásoknál vidéken ennél alacsonyabb négyzetméterárak látszanak. Keleten az átlagos eladási ár 41,3 millió forint, az átlagos négyzetméterár 480 ezer forint volt. Nyugaton 40,8 millió forintos átlagár és 481 ezer forintos négyzetméterár szerepelt a májusi adatokban.
Budapesten továbbra is jóval magasabb árszinttel találkoznak a vevők. A budai panellakások átlagosan 72,4 millió forintért keltek el, 1,346 millió forintos négyzetméteráron. Pesten a panelek átlagára 66,2 millió forint volt, 1,114 millió forintos négyzetméterárral.
A fővárosi használt téglalakásoknál még nagyobb a szórás. Budán az átlagos eladási ár 101,6 millió forint, a négyzetméterár 1,324 millió forint volt. Pesten 66,7 millió forintos átlagár és 1,193 millió forintos négyzetméterár látszott, míg a belvárosban az átlagos vételár 116 millió forint közelében, a négyzetméterár pedig 1,603 millió forinton alakult.
A befektetők visszaléptek, az első lakásosok előretörtek
A fővárosi piacon látványosan átalakult a vevői kör. Az első lakásukat vásárlók aránya egy év alatt 26 százalékról 36 százalékra nőtt, miközben a befektetési célú vásárlások aránya 42 százalékról 30 százalékra esett vissza.
Ez komoly fordulatot jelez. A piacot korábban erősen mozgatták a befektetők, most viszont egyre inkább a fiatalabb, dolgozó, első otthonát kereső vevők kerülnek előtérbe. A 20–40 éves korosztály súlya Budapesten 34 százalékról 45 százalékra nőtt, ami jól mutatja, hogy a kereslet szerkezete megváltozott.
Az eladói oldalon ugyanakkor továbbra is sokan befektetési célú ingatlant értékesítenek. Ez arra utal, hogy a befektetők egy része inkább kiszáll a piacról, mintsem újabb lakást vásárolna.
Többet lehet alkudni, de az árak még tartják magukat
A piac egyik legfontosabb változása, hogy nőtt az alku szerepe. Vidéken a használt téglalakásoknál már 7 százalék körüli átlagos engedmény is megjelent, míg a panellakásoknál inkább 3–4 százalékos alku volt jellemző. Budapesten szűkebb a mozgástér: a fővárosi piacon jellemzően 2–4 százalék közötti alkut tudtak elérni a vevők.
Ez nem általános áresést jelent, hanem inkább azt, hogy az eladók egyre kevésbé tudják automatikusan érvényesíteni a korábbi magas árnövekedést. A drágább szegmensekben már megjelentek a kisebb korrekciók, miközben a megfizethetőbb lakások ára továbbra is ellenállóbb.
Új szakaszba lépett a lakáspiac
A Magyar Nemzeti Bank friss Lakáspiaci jelentése szerint 2025 végén az országos lakásárak 22,5 százalékkal haladták meg a fundamentumok által indokolt szintet. Ez azt jelzi, hogy az elmúlt időszak gyors drágulása után a piac túlfűtötté vált.
A májusi adatok alapján azonban már nem az árrobbanás, hanem a kivárás, az alku és a szelektív árkorrekció határozza meg a piacot. A lakások többsége továbbra is drága, de a vevők helyzete több részpiacon javult. A következő hónapok soárn látható majd, hogy az árak csak oldalaznak, vagy a drágább szegmensekben erősebb korrekció is elindul.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
Címlapkép forrása: Unsplash (illusztráció)
