Az Európai Központi Bank 25 bázisponttal emelte az irányadó kamatokat, miután a közel-keleti háború újabb inflációs nyomást hozott Európába. A döntés hátterében főként az energiaárak emelkedése, a romló növekedési kilátások és az EKB 2 százalékos inflációs céljának védelme áll.
Az EKB a kamatemelés mellett döntött. Forrás: Unsplash (illusztráció)
Kamatot emelt az EKB, újabb válsághelyzet rázza meg Európa gazdaságát
Megszületett a súlyos döntés Frankfurtban. Az Európai Központi Bank 25 bázisponttal emelte a három irányadó eurókamatot. A döntés összhangban volt a piaci várakozásokkal, mégis fontos fordulatot jelez, mert az EKB szerint a közel-keleti háború új inflációs nyomást okoz az euróövezetben.
A jegybank közleménye alapján a betéti rendelkezésre állás kamatlába 2,0 százalékról 2,25 százalékra, az irányadó refinanszírozási műveletek kamatlába 2,15 százalékról 2,40 százalékra, az aktív oldali rendelkezésre állás kamatlába pedig 2,40 százalékról 2,65 százalékra emelkedik. Az új kamatszintek június 17-től lépnek életbe – olvasható a döntésről szóló közlemény az Európai Központi Bank oldalán.
Miért emelt kamatot az EKB?
Az EKB indoklása szerint a közel-keleti háború felfelé hajtja az inflációs kockázatokat. A konfliktus elsősorban az energiaárakon keresztül jelenthet nyomást az euróövezeti gazdaságra, de a hatás idővel az élelmiszerek, az iparcikkek és a szolgáltatások árába is beépülhet.
A jegybank célja továbbra is az, hogy középtávon 2 százalékon stabilizálja az inflációt. A kamatemelés azt jelzi, hogy az EKB a korábbi óvatos kivárás után ismét szigorúbb monetáris politikával próbálja kezelni az árstabilitási kockázatokat. A döntés azért is jelentős, mert az EKB előző, április végi ülésén még nem változtatott a kamatszinteken. Legutóbb tavaly júniusban 25 bázisponttal csökkentette az irányadó eurókamatokat.
Lagarde szerint minden forgatókönyv kamatemelést indokolt
Christine Lagarde, az EKB elnöke a döntést követő sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy a közel-keleti, illetve iráni háború miatt megemelkedett energiaárak már érdemben növelik az inflációs nyomást az euróövezetben. A jegybankelnök szerint az inflációs kockázatok egyértelműen felfelé mutatnak, miközben a gazdasági növekedési kilátások romlottak.
A Kormányzótanács egyhangúan döntött a 25 bázispontos kamatemelésről, más javaslatot nem tárgyaltak. Lagarde többször is visszautasította, hogy a lépést egyszerű „biztosíték-kamatemelésként” értelmezzék. Indoklása szerint az EKB által vizsgált forgatókönyvek alapján, még egy enyhébb energiaválság esetén is a kamatemelés lett volna a helyes döntés.
Az EKB ezzel együtt nem változtatott előretekintő iránymutatásán. A jövőbeli kamatdöntések továbbra is a beérkező adatoktól, az inflációs kilátásoktól és a monetáris politika gazdasági hatásaitól függnek majd.
Romlottak az inflációs kilátások
Az EKB új előrejelzése szerint az euróövezeti infláció idén átlagosan 3,0 százalék lehet, jövőre 2,3 százalékra, 2028-ban pedig 2,0 százalékra mérséklődhet. Ez felfelé módosított pályát jelent a márciusi prognózishoz képest.
A magasabb várakozás fő oka az energiaárak emelkedése. A jegybank szerint ez bizonyos mértékig más termékek és szolgáltatások árába is begyűrűzhet. Az energia- és élelmiszerárak nélkül számolt maginfláció az EKB várakozása szerint idén és jövőre is 2,5 százalék lehet, majd 2028-ban 2,2 százalékra csökkenhet.
Ez azt mutatja, hogy az árnyomás nem kizárólag az energiapiacon jelentkezhet, hanem szélesebb körben is tartósabb maradhat az euróövezetben.
Gyengébb növekedést várnak Európában
A kamatemelés hátterében nemcsak az infláció, hanem a romló gazdasági kilátás is áll. Az EKB lefelé módosította növekedési előrejelzését: az euróövezet gazdasága idén átlagosan 0,8 százalékkal, jövőre 1,2 százalékkal, 2028-ban pedig 1,5 százalékkal bővülhet.
A gyengébb kilátásokat a háború árupiacokra, reáljövedelmekre és üzleti bizalomra gyakorolt hatása magyarázza. Vagyis Európa egyszerre nézhet szembe magasabb inflációval és visszafogottabb gazdasági növekedéssel.
Ez különösen nehéz helyzetet teremt a jegybank számára. Ha túl lazán kezeli a kamatpolitikát, az infláció tartósabbá válhat. Ha viszont túl szigorú, az tovább fékezheti a gazdaságot.
Nem ígértek előre meghatározott kamatpályát
Az EKB hangsúlyozta, hogy nem kötelezi el magát előre egy konkrét kamatpálya mellett. A következő döntéseket az érkező gazdasági és pénzügyi adatok, az inflációs kilátások, valamint a monetáris politika gazdaságra gyakorolt hatása alapján hozzák meg.
A jegybank szerint a kilátások továbbra is bizonytalanok. Az infláció esetében inkább felfelé, a gazdasági növekedés esetében pedig lefelé mutató kockázatok látszanak. A háború tényleges hatása attól függ, mennyire tartós és erős lesz az energiaársokk, illetve milyen másodkörös hatásokat indít el a gazdaságban.
Mit jelenthet ez a piacoknak és a háztartásoknak?
A kamatemelés az euróövezetben szigorúbb pénzügyi környezetet jelez. A magasabb jegybanki kamatok hatással lehetnek a vállalati hitelekre, a lakossági finanszírozásra, a kötvénypiacokra és az euró árfolyamára is.
A döntés üzenete egyértelmű. Az EKB szerint az új geopolitikai sokk ismét veszélyezteti az árstabilitást. A jegybank ezért kész szigorítani, ha az inflációs kockázatok ezt indokolják.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
Címlapkép forrása: Christine Lagarde jegybankelnök az EKB kamatdöntés sajtótájékoztatóján-YouTube
