Sötét mód ikon
2026 június 18
Nem változtatott a kamatokon az EKB – A háború és az energiaárak új gondot okozhatnak

Nem változtatott a kamatokon az EKB – A háború és az energiaárak új gondot okozhatnak

Változatlanul hagyta az irányadó kamatokat az Európai Központi Bank, így a betéti kamat továbbra is 2 százalék marad. A döntés megfelelt a piaci várakozásoknak, de az EKB óvatos üzenetet küldött. A közel-keleti háború miatt emelkedő energiaárak újra felfelé tolhatják az inflációt, amellyel az euróövezet gazdasági kilátásait is ronthatják.

Christine Lagarde jegybankelnök az EKB kamatdöntés sajtótájékoztatóján . Forrás: YouTube

Nem változtatott a kamatokon az EKB, de egyre nagyobbak a kockázatok az eurózónában

Változatlanul hagyta irányadó kamatlábait az Európai Központi Bank. A döntés megfelelt a piaci várakozásoknak, de az EKB üzenete óvatosabb lett. A közel-keleti háború miatt megugró energiaárak növelhetik az inflációt, miközben a gazdasági növekedés kilátásai romolhatnak.  A döntés a korábbi várakozásnak megfelelő volt. Christine Lagarde jegybankelnök a sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy a testület továbbra is fenntartja a szigoríítás lehetőségét, de a jelenlegi helyzetben még nem lép.  A jegybank továbbra sem ígér előre meghatározott kamatpályát, hanem a beérkező adatok alapján dönt a következő lépésekről – számolt be közleményében az Európa Központi Bank.

 

Változatlanok maradtak az eurókamatok

Az Európai Központi Bank Kormányzótanácsa csütörtöki ülésén nem módosította a három irányadó kamatlábat. A betéti rendelkezésre állás kamatlába továbbra is 2,0 százalék marad, az irányadó refinanszírozási műveletek kamatlába 2,15 százalék, az aktív oldali rendelkezésre állás kamatlába pedig 2,40 százalék.

A döntés nem okozott meglepetést a piacokon, mivel az elemzők is arra számítottak, hogy az EKB kivár. A jegybank már az előző, márciusi kamatdöntő ülésén sem változtatott a kamatszinteken. Legutóbb tavaly júniusban csökkentette a három irányadó eurókamatot, akkor 25 bázisponttal.

 

Az infláció továbbra is a középpontban áll

Az EKB közleményében hangsúlyozta, hogy továbbra is eltökélt az árstabilitás fenntartása mellett. A jegybank célja, hogy az infláció középtávon stabilan a 2 százalékos célérték körül alakuljon.

A beérkező adatok az EKB szerint nagyjából összhangban voltak a korábbi inflációs értékeléssel, vagyis a jegybank nem látott olyan új adatot, amely azonnali kamatváltoztatást indokolt volna. Ugyanakkor a kockázatok érezhetően erősödtek: az infláció felfelé, a gazdasági növekedés pedig lefelé mutató nyomás alá került.

 

A közel-keleti háború új bizonytalanságot hozott

A döntés indoklásában az EKB külön kiemelte a közel-keleti háború hatását. A konfliktus az energiaárak meredek emelkedéséhez vezetett, ami egyszerre növelheti az inflációt és ronthatja a gazdasági hangulatot.

A jegybank szerint a következmények attól függnek, meddig tart és milyen intenzív marad a konfliktus. Minél hosszabb ideig maradnak magasak az energiaárak, annál nagyobb lehet a hatás az inflációra és a gazdasági növekedésre. Ez különösen érzékeny helyzetet teremt az eurózóna számára, mert az energiaárak gyors változása a vállalatok költségeit és a háztartások kiadásait is közvetlenül érinti.

 

Reziliens gazdaság, de romló kilátások

Az EKB szerint az euróövezet viszonylag stabil helyzetből lépett be az energiaárak emelkedésének időszakába. Az infláció a 2 százalékos cél közelében alakult, a gazdaság pedig az elmúlt negyedévekben ellenállónak bizonyult.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a jegybank hátradőlhet. A hosszabb távú inflációs várakozások továbbra is jól le vannak horgonyozva, vagyis a piacok és a gazdasági szereplők hosszabb távon nem számítanak tartósan magas inflációra. Rövid távon viszont az inflációs várakozások jelentősen emelkedtek, ami óvatosságra késztetheti a döntéshozókat.

 

Nem ígér előre kamatpályát az EKB

A közlemény egyik legfontosabb üzenete az volt, hogy az EKB továbbra is adatfüggő megközelítést követ. Ez azt jelenti, hogy a következő kamatdöntések nem előre rögzített menetrend szerint születnek, hanem az inflációs kilátások, a gazdasági adatok és a pénzügyi feltételek alakulása alapján.

A Kormányzótanács figyelembe veszi az inflációs alapfolyamatokat, a beérkező gazdasági és pénzügyi adatokat, valamint azt is, hogy a monetáris politika milyen erősen érvényesül a gazdaságban. Az EKB ezért nem kötelezi el magát előre sem további kamatcsökkentés, sem kamatemelés, sem tartós kamattartás mellett.

 

Tovább csökkennek az eszközvásárlási portfóliók

Az EKB az eszközvásárlási programokról is tájékoztatást adott. Az APP és a pandémiás vészhelyzeti vásárlási program, vagyis a PEPP portfóliója továbbra is egyenletes és kiszámítható ütemben csökken.

Ennek oka, hogy az eurórendszer a lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztéseket már nem fekteti be újra. Ez a folyamat fokozatosan szűkíti a jegybank mérlegét, miközben az EKB továbbra is készen áll eszközeinek kiigazítására, ha az árstabilitási cél vagy a monetáris politika zavartalan működése ezt indokolja.

 

Az EKB kezeli az esetleges bizonytalan piaci környezetet

A jegybank közölte, hogy a transzmisszióvédelmi eszköz továbbra is rendelkezésre áll. Ennek célja, hogy az EKB kezelni tudja azokat az indokolatlan és rendezetlen piaci folyamatokat, amelyek veszélyeztetnék a monetáris politika egységes érvényesülését az euróövezet országaiban.

Ez különösen fontos lehet bizonytalan piaci környezetben, amikor az egyes tagállamok kötvénypiacain eltérő feszültségek jelenhetnek meg. Az EKB üzenete szerint kész beavatkozni, ha a pénzügyi piaci mozgások akadályoznák az árstabilitási cél teljesítését.

 

Kivárásra rendezkedett be az eurózóna jegybankja

A mostani döntés alapján az EKB egyelőre nem látott okot a kamatok módosítására, de a következő hónapokban kiemelten figyeli az energiaárakat, az inflációs várakozásokat és a gazdasági növekedés alakulását.

A változatlan kamatszint azt jelzi, hogy a jegybank óvatos kivárásra rendezkedett be. Az infláció már közelebb van a célhoz, de a geopolitikai kockázatok és az energiaárak emelkedése miatt az EKB nem akar túl korán lazítani. A következő kamatdöntések így elsősorban azon múlhatnak, hogy a közel-keleti konfliktus és az energiaárak milyen tartós hatást gyakorolnak az eurózóna gazdaságára.

Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.

Címlapkép forrása:YouTube

Oszlányi Gyöngyvér

Oszlányi Gyöngyvér a Tőzsdefórum vezető szerkesztő-újságírója. Gazdasági témájú cikkek írása mellett, hírszerkesztéssel és címlapszerkesztéssel is foglalkozik. Korábban a Világgazdaság oldalnál dolgozott gazdasági és kulturális újságíróként. Stílusára a szakmai megközelítés mellett az objektív és a tényszerű tájékoztatás jellemző. Fotósként rendszeresen jelentek meg a sajtóban képei. Videós anyagokat is forgatott, amelyek több milliós nézettséget értek el. Műsorvezető volt filmes és színházi témájú podcastben. Pályafutása elején művészeti menedzseri tanulmányokat folytatott és a József Attila Tudományegyetemen szerzett kommunikáció szakos diplomát. Újságírói munkája előtt marketingmenedzserként dolgozott nemzetközi reklámügynökségeknél, kreatív és account területen. Kulturális területen több művészeti projekt szervezését menedzselte.

Iratkozz fel a hírlevelünkre!

Kapd meg a legújabb tőzsdei híreket, egyenesen az e-mail fiókodba.