Áprilisban ismét hiányba fordult Magyarország folyó fizetési mérlege, miután az áruforgalmi egyenleg egyetlen hónap alatt több mint 800 millió euróval romlott. A szolgáltatások továbbra is jelentős többletet hoztak, de ez már nem tudta ellensúlyozni az áruk külkereskedelmének gyengülését. Az MNB előzetes adatai szerint a márciusi nagy többlet után áprilisban 200,9 millió eurós deficit alakult ki.
Mínuszba fordult a folyó fizetési mérleg. Forrás: Unsplash (illusztráció)
Deficitbe fordult a folyó fizetési mérleg
A februári és a márciusi többlet után áprilisban ismét hiányba fordult Magyarország folyó fizetési mérlege. A Magyar Nemzeti Bank előzetes adatai szerint a márciusi 714,8 millió eurós aktívum után áprilisban 200,9 millió eurós deficit alakult ki. A fordulat fő oka az áruforgalmi mérleg jelentős romlása volt, miközben a szolgáltatások külkereskedelme továbbra is erős többletet mutatott – számolt be az adatokról az MNB.
Áprilisban újra mínuszba került a folyó fizetési mérleg
A folyó fizetési mérleg februárban és márciusban még többletet mutatott, áprilisban azonban ismét deficitbe fordult. A jegybank előzetes adatai alapján a márciusi 714,8 millió eurós többlet után áprilisban 200,9 millió eurós hiány keletkezett.
Ez havi összevetésben jelentős, 915,7 millió eurós romlást jelent. A változás azt mutatja, hogy a külső egyensúly áprilisban érdemben gyengült, még akkor is, ha a mérleg egyes elemei továbbra is kedvezően alakultak.
A folyó fizetési mérleg azért fontos mutató, mert megmutatja, hogy az ország a külkereskedelemből, a szolgáltatásokból, a jövedelmekből és egyéb külföldi tranzakciókból összességében többletet vagy hiányt ér el. Ha a mérleg többletes, az javítja az ország külső pénzügyi pozícióját. Ha hiányba fordul, az azt jelzi, hogy az adott hónapban a külföld felé több pénz áramlott ki, mint amennyi beérkezett.
Az áruforgalmi mérleg húzta le az egyenleget
Az áprilisi fordulat legfontosabb oka az áruforgalmi mérleg gyengülése volt. Márciusban az áruforgalom még 249,5 millió eurós aktívumot mutatott, áprilisban viszont 560,0 millió eurós deficitbe fordult. Ez több mint 800 millió eurós romlást jelent egyetlen hónap alatt. Pontosabban az áruforgalmi egyenleg 809,5 millió euróval lett kedvezőtlenebb.
A folyamat azt jelzi, hogy az áruk külkereskedelme áprilisban már nem támogatta a folyó fizetési mérleget, hanem rontotta azt. Ez különösen fontos fejlemény, mert az áruforgalom a magyar gazdaság külső egyensúlyának egyik legnagyobb súlyú eleme.
A szolgáltatások továbbra is erős többletet hoztak
A negatív összkép ellenére voltak kedvező részadatok is. A szolgáltatások külkereskedelméből származó exporttöbblet áprilisban 202 millió euróval emelkedett, és elérte az 1,026 milliárd eurót.
Ez azt jelenti, hogy a szolgáltatási szektor továbbra is jelentős bevételi többletet termelt a külfölddel szemben. A szolgáltatásexport hagyományosan fontos szerepet játszik a magyar fizetési mérlegben, különösen a turizmus, a szállítási szolgáltatások, az üzleti szolgáltatások és más nemzetközi szolgáltatási tevékenységek révén. Az áprilisi adatok alapján a szolgáltatások teljesítménye részben ellensúlyozta az áruforgalom romlását, de önmagában már nem volt elég ahhoz, hogy a folyó fizetési mérleg többletben maradjon.
Javult a munkavállalói jövedelmek egyenlege
A munkavállalói jövedelmekből származó bevételi többlet szintén kedvezően alakult. Az MNB adatai szerint ez az egyenleg 105 millió euróval nőtt, és áprilisban 386 millió eurót tett ki.
Ez azt mutatja, hogy a külföldről érkező munkavállalói jövedelmek továbbra is pozitívan járultak hozzá a folyó fizetési mérleghez. Ide tartozhatnak például azok a jövedelmek, amelyeket magyar rezidensek külföldi munkavégzés után kapnak, illetve a munkavállalói jövedelmekhez kapcsolódó fizetési mérlegtételek. A kedvezőbb munkavállalói jövedelemegyenleg azonban nem tudta ellensúlyozni az áruforgalmi mérleg nagyarányú romlását.
A befektetési hozamok továbbra is jelentős kiáramlást okoztak
A befektetések hozamai alapján áprilisban 855 millió eurós nettó kifizetés történt. Ez alig 26 millió euróval haladta meg az előző havi értéket. Ez a tétel továbbra is jelentős terhet jelent a folyó fizetési mérlegben. A befektetési jövedelmeknél jellemzően olyan kifizetések jelennek meg, mint a külföldi tulajdonosoknak fizetett osztalékok, kamatok vagy más hozamok.
Magyarország esetében ez a mérlegtétel gyakran negatív, mivel a külföldi befektetők magyarországi vállalatokból, hitelekből vagy egyéb befektetésekből származó jövedelmei kiáramlást okoznak. Áprilisban ez a hatás továbbra is érdemi maradt.
A külső finanszírozási pozíció is romlott
A folyó fizetési mérleg mellett a tőkemérleg alakulása is fontos, mert a kettő együttes egyenlege mutatja az ország külső finanszírozási képességét vagy finanszírozási igényét.
Áprilisban a tőkemérleg egyenlege lényegében az előző havi szinten maradt. Emiatt a folyó fizetési mérleg romlása közvetlenül megjelent az ország külső pénzügyi pozíciójában is.
A folyó mérleg és a tőkemérleg összevont egyenlegéből számított finanszírozási képesség csaknem 900 millió euróval romlott, és 45 millió eurós finanszírozási igénybe fordult. Ez azt jelenti, hogy az ország külfölddel szembeni pénzügyi pozíciója áprilisban enyhén negatívvá vált.
Miért fontos ez a magyar gazdaság szempontjából?
A folyó fizetési mérleg alakulása a forint, az ország külső megítélése és a gazdasági stabilitás szempontjából is fontos jelzés. A tartós többlet általában kedvezőbb külső egyensúlyt mutat, míg a hiány azt jelzi, hogy a gazdaság adott időszakban külső finanszírozásra szorulhat.
Az áprilisi adat önmagában még nem jelent trendfordulót, de figyelmeztető jel. A márciusi erős többlet után a mérleg gyors romlása azt mutatja, hogy a külkereskedelmi folyamatok továbbra is érzékenyen befolyásolják Magyarország külső egyensúlyát. Különösen az áruforgalmi mérleg alakulása érdemel figyelmet. Ha az áruexport gyengül, vagy az import gyorsabban nő, az rövid idő alatt látványosan ronthatja a folyó fizetési mérleget.
Nem minden adat mutat romlást
Fontos ugyanakkor, hogy az áprilisi kép nem kizárólag negatív. A szolgáltatások külkereskedelme továbbra is jelentős többletet hozott, a munkavállalói jövedelmek egyenlege javult, és a tőkemérleg sem romlott érdemben. A folyó fizetési mérleg hiányát elsősorban az áruforgalom gyengülése okozta. Ezért a következő hónapok adatai döntik el, hogy egyszeri megingásról vagy tartósabb romlásról van-e szó.
A jegybank havi adatai előzetesek, ezért később módosulhatnak. Az MNB módszertana szerint a havi fizetésimérleg-adatok egy része becsléseket is tartalmaz, mivel a teljes körű információk nem állnak rendelkezésre a gyors adatközlés idején.
Nagy fordulat egy hónap alatt
Áprilisban látványosan megváltozott a magyar folyó fizetési mérleg képe. A márciusi 714,8 millió eurós többlet után 200,9 millió eurós hiány keletkezett, miközben az áruforgalmi mérleg több mint 800 millió euróval romlott.
A szolgáltatások erős többlete és a munkavállalói jövedelmek javulása enyhítette a negatív hatást, de nem tudta megakadályozni a mérleg hiányba fordulását. A külső finanszírozási pozíció is gyengült, és 45 millió eurós finanszírozási igény alakult ki.
Az áprilisi adat így elsősorban azt üzeni, hogy Magyarország külső egyensúlya továbbra is erősen függ a külkereskedelmi teljesítménytől. A következő hónapokban az lesz a legfontosabb kérdés, hogy az áruforgalmi mérleg romlása átmeneti kilengés volt-e, vagy tartósabb nyomást jelez a fizetési mérlegben.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
Címlapkép forrása: Unsplash
