Sötét mód ikon
2026 július 26
Nem mindegy, milyen traffipax figyeli az utat – Nagy különbség van a mérésekben

Nem mindegy, milyen traffipax figyeli az utat – Nagy különbség van a mérésekben

Sok autós csak akkor lassít, amikor már feltűnik előtte a traffipax, pedig addigra akár meg is történhetett a mérés. Egyes fix kamerák csak egy meghatározott útszakaszon dolgoznak, a rendőrségi lézerek azonban jóval távolabbról is bemérhetik az autót – így könnyen lehet, hogy a fékezés már későn érkezik

Az autópályákon található sebességmérő kamerák meghatározott útszakaszon mérnek. Forrás: Unsplash (illusztráció)

Nem minden traffipax mér több száz méterről

Az utakon rendszeresen találkozunk sebességmérő kamerákkal és még az úttervező programok is figyelmeztetnek, hogy hol érdemes lassítani. Gyakori tévhit, hogy amint a sofőr meglátja a sebességmérő kamerát, a készülék már rögzítette is az autó sebességét. És az sem mindegy milyen eszköz az, ami az aktuális forgalmat méri. Egyes fix kamerák csak egy meghatározott útszakaszon mérnek, a rendőrségi lézerek azonban jóval távolabbról is bemérhetik az autót – írja a Telegraf.

Az európai utakon a legismertebb mérőeszköz a GATSO RT4 fix rendszer például hozzávetőleg 10 és 100 méter közötti zónában méri a sebességet. Ez azt jelentheti, hogy a kamera például 300 méteres távolságban nem biztos, hogy tudja rögzíteni, hogy az autó milyen gyorsan halad, csak abban az esetben ha a jármű belépett a mérési területre..

Mikor késő a lassítás?

Azt érdemes tudni, hogy a kamera észlelése után megkezdett lassítás csak akkor segít, ha a jármű még a mérési zónába érkezés előtt lassult le a megengedett sebességre. Ha az autó túl gyorsan hajt az ellenőrzött szakaszra, a berendezés rögzítheti a szabályszegést akkor is, ha a vezető előtte már levette a lábát a gázról. Ebben az esetben utólag kár bánkódni.

De az utolsó pillanatban végrehajtott hirtelen és erős fékezés sem tesz jót a forgalomnak, mivel balesetveszélyes lehet, különösen autópályán vagy sűrű forgalomban. A mögöttünk haladó sofőr nem feltétlenül számít a hirtelen sebességcsökkenésre, ezért a biztonságos megoldás továbbra is a sebsség korlátozás betartása.

Magyarországon a VÉDA kamerái is figyelnek

A magyar utakon a VÉDA Közúti Intelligens Kamerahálózat fix és változtatható helyű Komplex Közlekedési Ellenőrzési Pontokból, valamint az adatokat feldolgozó központi rendszerből áll. A fix berendezések több száz forgalmi sáv ellenőrzésére képesek.

A rendőrség a telepített kamerák mellett mobil sebességmérőket és felújított FÁMA lézeres eszközöket is használ. Az újabb készülékek egy része menet közbeni mérésre is alkalmas, ezért a sofőr nem hagyatkozhat arra, hogy minden ellenőrzési pontot időben észrevesz. A fix kamerák listája egyébként megtalálható hivatalosan is az autópályamatrica.hu oldalán. Az ország közútjain 160 változtatható helyű kamera nemcsak a sebességet méri, hanem az egyéb szabalyszegések rögzítésére is alkalmas.

A VÉDA kamerák térképes listája. Forrás: Police.hu

A fix kamera és a lézeres mérő nem ugyanaz

Az autósoknál további zavart okozhat az, hogy sokan keverik az álló kamerákat, a rendőrségi radarokkal és lézereszközökkel. A fix kamerák előre kijelölt mérési területen ellenőrzik az úton haladó járműveket. A hordozható radaros vagy lézeres műszerek pedig nagyobb távolságból is mérhetnek.

A sebességhatárokkal kapcsolatos tévhit pedig szintén gyakori. A mérés eredményét nem érdemes a közhiedelemben létező feltételezett technikai ráhagyásra alapozni sem. A rendőrség szerint 2023. május 1-jétől a hitelesített sebességmérő által kijelzett érték számít jogilag elfogadott sebességnek.

Nem a kamera előtti fékezés a biztos módszer

A traffipax hatótávolsága készülékenként eltérhet, ezért veszélyes arra építeni, hogy a sofőr még időben észreveszi az ellenőrzést. A hirtelen fékezés nemcsak a bírságot nem feltétlenül előzi meg, hanem más közlekedőket is veszélybe sodorhat. A legegyszerűbb és legbiztosabb megoldás, ha a vezető már a sebességkorlátozó táblától az előírt tempóban halad. Így a fix kamera, a mobil traffipax és a távolabbról mérő rendőrségi lézer sem okozhat kellemetlen meglepetést.

Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.

Címlapkép forrása: Unsplash (illusztráció)

Oszlányi Gyöngyvér

Oszlányi Gyöngyvér a Tőzsdefórum vezető szerkesztő-újságírója. Gazdasági témájú cikkek írása mellett, hírszerkesztéssel és címlapszerkesztéssel is foglalkozik. Korábban a Világgazdaság oldalnál dolgozott gazdasági és kulturális újságíróként. Stílusára a szakmai megközelítés mellett az objektív és a tényszerű tájékoztatás jellemző. Fotósként rendszeresen jelentek meg a sajtóban képei. Videós anyagokat is forgatott, amelyek több milliós nézettséget értek el. Műsorvezető volt filmes és színházi témájú podcastben. Pályafutása elején művészeti menedzseri tanulmányokat folytatott és a József Attila Tudományegyetemen szerzett kommunikáció szakos diplomát. Újságírói munkája előtt marketingmenedzserként dolgozott nemzetközi reklámügynökségeknél, kreatív és account területen. Kulturális területen több művészeti projekt szervezését menedzselte.

Iratkozz fel a hírlevelünkre!

Kapd meg a legújabb tőzsdei híreket, egyenesen az e-mail fiókodba.