Újabb front nyílt Kína és az Európai Unió között. Peking azonnali exportkorlátozást rendelt el 14 európai vállalattal szemben. A döntés válasz az EU legújabb orosz szankcióira, és érzékeny ipari, technológiai, valamint hadiipari beszállításokat is érinthet.
Kína azonnali exportkorlátozást rendelt el európai vállalatok ellen. Forrás: Unsplash (illusztráció)
Kína megtorolta az EU döntését, több európai vállalat ellátása kerülhet veszélybe
Újabb feszültség alakult ki Kína és az Európai Unió között az Oroszországgal szembeni szankciók miatt. Peking azonnali hatállyal exportellenőrzési listára helyezett 14 európai vállalatot és szervezetet, miután az EU kínai és hongkongi cégeket is felvett legújabb orosz szankciós csomagjába. A döntés érzékeny technológiai és ipari termékek európai ellátását is befolyásolhatja – számolt be a Reuters az ázsiai ország válaszlépéséről.
Kína azonnali korlátozásokat vezetett be
A kínai kereskedelmi minisztérium megtiltotta, hogy kínai exportőrök kettős felhasználású termékeket szállítsanak a listára került 14 európai szervezetnek. A már folyamatban lévő ügyleteket is azonnal le kell állítani.
A tilalom nem kerülhető meg harmadik országok vállalatain vagy magánszemélyein keresztül sem: ők sem adhatnak tovább kínai eredetű, kettős felhasználású termékeket az érintett szervezeteknek. Kivételes esetben az exportőrök külön engedélyt kérhetnek a kínai kereskedelmi minisztériumtól.
A kettős felhasználású áruk olyan termékek, szoftverek és technológiák, amelyek polgári, illetve katonai célokra egyaránt alkalmazhatók. Ebbe a körbe tartozhatnak különleges elektronikai alkatrészek, félvezetőipari berendezések, optikai eszközök, dróntechnológiák és egyes ritkaföldfémek is.
A Rheinmetall is felkerült a kínai listára
A korlátozások több európai ország vállalatait és kutatási szervezeteit érintik. A legismertebb közülük a német Rheinmetall, amely a világ egyik meghatározó hadiipari vállalata, emellett járműipari tevékenységet is folytat.
A listán szerepel továbbá a lengyel Vigo Photonics és a Wrocławi Műszaki Egyetem, az olasz Lafert és Garnet, valamint a német Sindlhauser Materials és az Antraco Chemie-Handelsgesellschaft.
Franciaországból az InPACT, a III-V LAB és a Cavok UAS, Hollandiából az IHC Merwede Holding, Csehországból a Tatra Trucks, Bulgáriából az Opticoelectron Group, Litvániából pedig az Ekspla került a korlátozott szervezetek közé.
Az EU orosz szankcióira válaszolt Peking
Kína a döntést válaszlépésnek nevezte az Európai Unió július 23-án elfogadott, Oroszországgal szembeni 21. szankciós csomagjára. A kínai minisztérium szerint az uniós intézkedések 14 kínai szárazföldi és hongkongi vállalatot érintenek.
Az EU összesen 51 új szervezetet vett fel arra a listára, amelynek szereplőire szigorúbb exportkorlátozások vonatkoznak. Brüsszel szerint ezek a vállalatok Oroszország katonai és hadiipari komplexumát támogatják, vagy segítenek megkerülni a már hatályos korlátozásokat.
A harmadik országokban működő cégeket többek között mikroelektronikai termékek, számítógépes vezérlésű szerszámgépek és félvezetőgyártáshoz használható berendezések Oroszországba történő szállításával hozzák összefüggésbe.
Brüsszel magyarázatot kér Kínától
Paula Pinho, az Európai Bizottság szóvivője közölte, hogy Brüsszel elemzi a kínai korlátozásokat. Az uniós intézmények kapcsolatba lépnek az érintett tagállamokkal és vállalatokkal, hogy felmérjék a döntés várható gazdasági és ellátási következményeit. Az Európai Bizottság ezen felül részletes magyarázatot kér kínai partnereitől a korlátozások pontos tartalmáról és alkalmazásáról.
Tovább nőhet a kereskedelmi feszültség
Peking exportellenőrzési listája korábban elsősorban amerikai és japán szervezeteket érintett. Kína 2026 áprilisában azonban már hét európai szervezetet is korlátozások alá helyezett. Akkor a Tajvannal kapcsolatos fegyvereladásokra hivatkozva.
A mostani döntés azt jelzi, hogy az orosz–ukrán háborúhoz kapcsolódó szankciós vita közvetlenül is begyűrűzik az EU és Kína kereskedelmi kapcsolataiba. A tényleges gazdasági hatás attól függhet, hogy az érintett európai vállalatok milyen mértékben támaszkodnak kínai alkatrészekre, nyersanyagokra és technológiai beszállítókra.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
Címlapkép forrása: Unsplash (illusztráció)
