Sötét mód ikon
2026 június 10
Svédország nemet mondana az euróra? – Egyre kevesebben cserélnék le a koronát

Svédország nemet mondana az euróra? – Egyre kevesebben cserélnék le a koronát

Furcsa helyzetben vannak a svédek. Az Európai Unióból nem kérnének kevesebbet, az euróból viszont egyre inkább nem kérnek. A friss svéd felmérés szerint tovább csökkent azok aránya, akik lecserélnék a koronát euróra, miközben az EU-tagság támogatottsága továbbra is erős.

Svédország ragaszkodik a koronához. Forrás: Unsplash

Egyre kevesebb svéd kér az euróból,  hiába erős az EU-tagság támogatottsága

Svédországban érdekes kettősség látszik. Az Európai Unióhoz való tartozást továbbra is sokan támogatják, az euró bevezetését viszont már jóval kevesebben. A svéd statisztikai hivatal friss felmérése szerint csökkent azok aránya, akik lecserélnék a koronát a közös európai valutára. Vagyis a svédek többsége továbbra is EU-párti, de a saját pénzükhöz, a koronához egyre határozottabban ragaszkodnak – olvasható a svéd statisztikai hivatal beszámolójában.

Csökkent az euró bevezetésének támogatottsága

A friss adatok szerint a svédek 28,7 százaléka támogatná az euró bevezetését. Ez visszaesést jelent a tavalyi 32 százalékhoz képest, vagyis egy év alatt tovább gyengült a közös valuta támogatottsága.

A felmérés alapján a többség továbbra is ellenzi az eurózónához való csatlakozást. A megkérdezettek 52,1 százaléka mondta azt, hogy nemmel szavazna, ha most tartanának népszavazást az euró bevezetéséről. Ez magasabb arány, mint a 2025-ös 49,5 százalék. A bizonytalanok aránya sem elhanyagolható. 19,2 százalék nem tudta megmondani, hogyan döntene egy ilyen kérdésben.

Az EU-tagságot továbbra is sokan támogatják

A felmérés egyik fontos üzenete, hogy a svédek nem az Európai Uniótól fordulnak el. Az EU-tagság támogatottsága 64,5 százalék volt, vagyis nagyjából stabil maradt az előző évhez képest.

Ez azt mutatja, hogy Svédországban különválik az EU-tagság és az euró bevezetésének megítélése. A választók jelentős része támogatja az uniós tagságot, de nem feltétlenül szeretné feladni a koronát és átvenni a közös valutát.

Régi vita tért vissza Svédországban

Svédország 1995-ben csatlakozott az Európai Unióhoz, de a mai napig nem vezette be az eurót. A választók 2003-ban egy nem kötelező erejű népszavazáson elutasították a közös valuta átvételét.

Az euró kérdése azóta időről időre visszatér a svéd politikában. A vita lényege, hogy a közös valuta csökkenthetné az árfolyamkockázatokat és erősíthetné az európai gazdasági integrációt, ugyanakkor Svédország elveszítené saját monetáris politikájának egy részét. A jelenlegi felmérés alapján azonban a társadalmi támogatottság egyelőre nem kedvez az euró gyors bevezetésének.

Miért fontos ez gazdasági szempontból?

Svédország exportorientált gazdaság, erős európai kereskedelmi kapcsolatokkal. Emiatt a közös valuta bevezetése gazdasági szempontból régóta napirenden lévő kérdés.

Az euró hívei szerint a valutaunióhoz való csatlakozás egyszerűbbé tehetné a kereskedelmet, csökkenthetné az átváltási költségeket és kiszámíthatóbb környezetet teremthetne a vállalatoknak. Az ellenzők viszont attól tartanak, hogy Svédország túl nagy önállóságot adna fel a kamatpolitika és a gazdasági alkalmazkodás területén. A svéd választók többsége jelenleg inkább az utóbbi érvet tartja erősebbnek.

Több mint 4500 embert kérdeztek meg

A svéd statisztikai hivatal felmérése április 28. és május 28. között készült. A kutatásban 4542 válaszadó vett részt, az eredményeket pedig 95 százalékos bizonytalansági intervallummal közölték.

A számok alapján egyértelmű. Svédországban továbbra sincs társadalmi többség az euró bevezetése mögött. Az EU-tagság támogatottsága stabil, de a korona lecserélése egyelőre nem tűnik olyan ügynek, amely mögé a svédek többsége felsorakozna.

Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.

Címlapkép forrása: Unsplash

Oszlányi Gyöngyvér

Oszlányi Gyöngyvér a Tőzsdefórum vezető szerkesztő-újságírója. Gazdasági témájú cikkek írása mellett, hírszerkesztéssel és címlapszerkesztéssel is foglalkozik. Korábban a Világgazdaság oldalnál dolgozott gazdasági és kulturális újságíróként. Stílusára a szakmai megközelítés mellett az objektív és a tényszerű tájékoztatás jellemző. Fotósként rendszeresen jelentek meg a sajtóban képei. Videós anyagokat is forgatott, amelyek több milliós nézettséget értek el. Műsorvezető volt filmes és színházi témájú podcastben. Pályafutása elején művészeti menedzseri tanulmányokat folytatott és a József Attila Tudományegyetemen szerzett kommunikáció szakos diplomát. Újságírói munkája előtt marketingmenedzserként dolgozott nemzetközi reklámügynökségeknél, kreatív és account területen. Kulturális területen több művészeti projekt szervezését menedzselte.

Iratkozz fel a hírlevelünkre!

Kapd meg a legújabb tőzsdei híreket, egyenesen az e-mail fiókodba.