Sötét mód ikon
2026 június 11
Egyeztetés alatt az 540 milliárdos EU-s áramhálózati pályázat – Nagy pénz jöhet, de szűk a határidő

Egyeztetés alatt az 540 milliárdos EU-s áramhálózati pályázat – Nagy pénz jöhet, de szűk a határidő

Komoly átalakulás jöhet a magyar áramhálózatban. 540 milliárd forintnyi uniós forrásból erősítenék meg a rendszert, hogy jobban kezelje a napelemes termelést és a növekvő energiaigényt. A program ugyan nem közvetlenül a lakosságnak szól, mégis sok fogyasztót érinthet, mert a stabilabb hálózat és az okosmérők a következő években a mindennapi áramhasználatot is modernebbé tehetik.

Új korszak jöhet az áramhálózatban, okosmérők és hálózatfejlesztések kapnak támogatást. Forrás: Unsplash (illusztráció)

Az áramhálózat fejlesztésére rövid határidővel indulhatnak majd a pályázatok

Jelentős forrás nyílhat meg a magyar villamosenergia-hálózat fejlesztésére. Összesen 540 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást hirdettek meg az áramhálózati engedélyesek számára az uniós RRF-forrásokból. A pénz két fő célra mehet. Az egyik a hálózat megerősítésére, hogy több megújuló energiaforrást tudjon befogadni. A másik pedig az okosmérők szélesebb körű telepítésére. A program nagy lehetőség az energetikai rendszer modernizálására, de a pályázóknak gyorsan kell lépniük, mert a beadási időszak mindössze egy hónapig tart – olvasható a pályázat kiírásáról szóló egyeztetés a pályázati portál oldalán.

Két nagy energetikai pályázat indul

A támogatási csomag két külön konstrukcióból áll. A nagyobb keretet a rugalmas és biztonságos villamosenergia-hálózat fejlesztésére szánták, míg a kisebb program az okosmérők elterjesztését támogatja.

A hálózatfejlesztési konstrukció keretösszege 486 milliárd forint. Ennek célja, hogy a hazai villamosenergia-rendszer nagyobb arányban tudja kezelni az időjárásfüggő megújuló energiaforrásokat, különösen a napelemes termelést. Ez azért fontos, mert a naperőművek és háztartási napelemes rendszerek terjedése egyre nagyobb terhelést jelent a hálózat számára.

A másik pályázat 54 milliárd forintos kerettel az okosmérők beszerzését és telepítését támogatja. Ezek a mérők pontosabb fogyasztási adatokat adhatnak, segíthetik a hálózat hatékonyabb működtetését, és hosszabb távon a fogyasztói szokások tudatosabb alakításában is szerepet kaphatnak.

Miért kulcsfontosságú az áramhálózat fejlesztése?

Magyarországon az elmúlt években gyorsan bővült a napelemes kapacitás, ami új feladat elé állította az áramszolgáltatókat és a rendszerirányítót. A napenergia termelése időjárásfüggő: napsütéses időben sok áram kerülhet a rendszerbe, míg borús időben vagy este visszaesik a termelés.

Ehhez a villamosenergia-hálózatnak rugalmasabban kell működnie. A fejlesztések érinthetik a nagy-, közép- és kisfeszültségű hálózatokat, valamint az alállomásokat is. A cél az, hogy a hálózat biztonságosan tudja fogadni a megújuló energiaforrásokból származó többlettermelést, miközben a fogyasztók ellátása stabil marad. A program tehát nem közvetlen lakossági napelemtámogatás, hanem olyan hálózati beruházásokat finanszírozhat, amelyek később megkönnyíthetik az új termelők és fogyasztók csatlakozását.

Kik pályázhatnak a támogatásra?

A pályázatok nem nyitottak vállalkozások, önkormányzatok vagy lakossági szereplők számára. Kizárólag az áramhálózati engedélyesek nyújthatnak be támogatási kérelmet. Ez a gyakorlatban az átviteli rendszerirányítót, vagyis a MAVIR-t, valamint a hat területi elosztói társaságot jelenti. Ide tartoznak többek között az E.ON, az OPUS TITÁSZ, az ELMŰ és az MVM hálózati vállalatai.

A hálózatfejlesztési konstrukcióban a villamosenergia-elosztók legfeljebb 75 százalékos támogatási intenzitással pályázhatnak, vagyis önerőre is szükségük lesz. A MAVIR esetében a támogatási intenzitás legfeljebb 90 százalék lehet. Az okosmérős programnál viszont a támogatás mértéke 100 százalékos, így az elosztótársaságoknak ehhez a konstrukcióhoz nem kell önerőt biztosítaniuk.

Az okosmérők új szintre emelhetik az energiafogyasztást

Az okosmérők telepítése nemcsak technológiai fejlesztés, hanem a villamosenergia-rendszer működésének átalakulásához is kapcsolódik. Ezek az eszközök részletesebb adatokat adnak a fogyasztásról, és lehetővé tehetik a pontosabb elszámolást, a hálózati terhelések jobb előrejelzését, valamint az energiahatékonyabb működést.

A program lakossági és ipari mérők telepítésére is fókuszálhat. Hosszabb távon az okosmérés előkészítheti az időalapú tarifák vagy rugalmasabb fogyasztási megoldások szélesebb alkalmazását is, bár ezek bevezetése külön szabályozási és piaci döntésektől függ.

Rövid lesz a beadási időszak

A pályázati tervezetek társadalmi egyeztetése június közepéig tart. Ezt követően a támogatási kérelmek benyújtására a jelenlegi menetrend szerint június 19. és július 20. között lesz lehetőség.

Ez kifejezetten szűk határidőt jelent, különösen azért, mert nagy összegű, összetett energetikai beruházásokról van szó. A gyors ütemezés oka, hogy az RRF-forrásokhoz kapcsolódó fizikai végrehajtási határidő 2030. december 31., vagyis a projektek előkészítésére, engedélyezésére, kivitelezésére és lezárására is korlátozott idő áll rendelkezésre.

Nagy fejlesztési hullám indulhat az energiarendszerben

A 540 milliárd forintos keret az egyik legfontosabb energetikai fejlesztési csomag lehet a következő években. A program közvetlenül nem a végfogyasztóknak szól, de a hálózat megerősítése és az okosmérés terjedése hosszabb távon a lakosságot és a vállalatokat is érintheti.

A tét az, hogy a villamosenergia-rendszer lépést tud-e tartani a megújuló energiaforrások gyors növekedésével, az elektrifikációval és az egyre összetettebb fogyasztói igényekkel. A mostani pályázatok ennek az átállásnak adhatnak jelentős pénzügyi alapot.

Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.

Címlapkép forrása: Unsplash (illusztráció)

Oszlányi Gyöngyvér

Oszlányi Gyöngyvér a Tőzsdefórum vezető szerkesztő-újságírója. Gazdasági témájú cikkek írása mellett, hírszerkesztéssel és címlapszerkesztéssel is foglalkozik. Korábban a Világgazdaság oldalnál dolgozott gazdasági és kulturális újságíróként. Stílusára a szakmai megközelítés mellett az objektív és a tényszerű tájékoztatás jellemző. Fotósként rendszeresen jelentek meg a sajtóban képei. Videós anyagokat is forgatott, amelyek több milliós nézettséget értek el. Műsorvezető volt filmes és színházi témájú podcastben. Pályafutása elején művészeti menedzseri tanulmányokat folytatott és a József Attila Tudományegyetemen szerzett kommunikáció szakos diplomát. Újságírói munkája előtt marketingmenedzserként dolgozott nemzetközi reklámügynökségeknél, kreatív és account területen. Kulturális területen több művészeti projekt szervezését menedzselte.

Iratkozz fel a hírlevelünkre!

Kapd meg a legújabb tőzsdei híreket, egyenesen az e-mail fiókodba.