Eddig főként olajáról volt ismert, most azonban földgázban is új lehetőséget nyithat az azerbajdzsáni ACG mező. A Mol és partnerei megkezdték az első kereskedelmi célú gáztermelést a térségben, ahol a becslések szerint akár 112 milliárd köbméternyi készlet is rejtőzhet. A fejlesztés nemcsak a magyar olajvállalatnak, hanem Közép-Európa energiaellátásának is fontos lehet.
Azerbajdzsáni gáztermelés indult a Mol részvételével az ACG mezőn. Forrás: Unsplash (illusztráció)
Elindult a gáztermelés Azerbajdzsánban az ACG mezőn
Megkezdte a földgáztermelést Azerbajdzsánban a Mol-csoport és vegyesvállalati partnerei az Azeri-Chirag-Gunashli, vagyis ACG mezőn. A fejlesztés azért különösen jelentős, mert nem a már ismert olajkészletekhez kapcsolódó gázról van szó. A társaság korábban a kőolajtermelő rétegek alatt és felett azonosított önálló gázkészleteket. Az első termelő kút már elkészült, a tesztelés elindult, a projekt pedig új fejezetet nyithat a világ egyik legnagyobb olajtermelő mezőjének történetében – számolt be a munkálatokról az olajvállalat.
Elindult az első kereskedelmi célú gáztermelés az ACG mezőn
A Mol közlése szerint a vegyesvállalati partnerek befejezték az első termelő kút fúrását, és megkezdték a tesztüzemet. Ez az első kereskedelmi célú gáztermelés az ACG mezőn, amely eddig elsősorban hatalmas olajkészleteiről volt ismert.
Az első kutat a West Chirag platformról fúrták le. A lépés nemcsak a kezdeti kitermelés miatt fontos, hanem azért is, mert a kút értékes rezervoár- és áramlási adatokat szolgáltat. Ezek alapján pontosabban lehet felmérni, mekkora készletek állhatnak rendelkezésre, és hogyan lehet a teljes mező gázfejlesztését hosszabb távon megtervezni.
Akár 112 milliárd köbméter gázpotenciál is lehet a mezőben
Az ACG mező gázkészleteit jelentősnek tartják. A mező gázpotenciálját jelenleg mintegy 112 milliárd köbméterre becsülik, de kedvező esetben ez akár 170 milliárd köbméter közelébe is emelkedhet.
Ez a mennyiség energetikai szempontból komoly lehetőséget jelenthet, különösen akkor, ha a tesztelés és a későbbi fejlesztések igazolják a mező kereskedelmi hasznosíthatóságát. A mostani kút ezért nem végállomás, hanem inkább egy hosszabb értékelési és fejlesztési folyamat kezdete.
A meglévő infrastruktúra gyorsíthatja a fejlesztést
A kútból kitermelt gázt és kondenzátumot a már meglévő ACG infrastruktúrán keresztül juttatják el a Sangachal terminálba. Ez jelentős előny, mert a fejlesztés nem teljesen zöldmezős beruházásként indul: a mezőn és a térségben már rendelkezésre áll olyan infrastruktúra, amelyre a gáztermelés is ráépíthető.
A projektben a Mol nem közreműködőként vesz részt. A SOCAR és az operátorként működő BP után a magyar olajvállalat a harmadik legnagyobb részvényes az ACG mezőben.
Miért fontos ez a Molnak?
A Mol-csoport 2020-ban lépett be Azerbajdzsánba, amikor 9,57 százalékos részesedést szerzett az ACG mezőben, valamint 8,9 százalékos részesedést a Baku–Tbiliszi–Ceyhan, vagyis BTC vezetékben. Ez a vezeték szállítja a nyersolajat a földközi-tengeri Ceyhan kikötőjébe.
A társaság közlése szerint eddig közel 18 millió hordó Mol-tulajdonú nyersolaj jutott el az ACG mezőről a BTC vezetéken és tengeri szállítással a cégcsoport finomítóiba, köztük a Slovnaft pozsonyi és az INA rijekai létesítményeibe.
Azerbajdzsán a Mol nemzetközi kutatás-termelési portfóliójának egyik kulcsterülete. A vállalat szerint az azerbajdzsáni termelés 2025-ben a Mol szénhidrogén-termelésének 14 százalékát, készleteinek pedig 26 százalékát adta.
Közép-Európa ellátásbiztonsága is a háttérben van
A projekt nemcsak vállalati szinten fontos. Azerbajdzsán egyre nagyobb szerepet tölt be Kelet-Közép-Európa energiaellátásában, különösen az ellátási útvonalak diverzifikációja miatt. A térség országai számára stratégiai kérdés, hogy több forrásból és több útvonalon legyen elérhető kőolaj és földgáz.
Marton Zsombor, a Mol-csoport kutatás-termelés ügyvezető igazgatója szerint az ACG mezőn elért első gáztalálat fontos lépés a mező további fejlesztése felé. Hangsúlyozta azt is, hogy a SOCAR-ral kialakított partnerség hosszú évekre nyúlik vissza, és a Mol továbbra is támogatni kívánja Azerbajdzsán kutatás-termelési szektorát, valamint Közép-Európa ellátásbiztonságát.
Újabb azeri projekt is indulhat
A Mol és a SOCAR együttműködése nem áll meg az ACG mezőnél. A társaságok 2025 decemberében átfogó kutatási, fejlesztési és termelésmegosztási megállapodást kötöttek az azerbajdzsáni Shamakhi-Gobustan régió egyik szárazföldi területére.
Ebben a közös kutatási projektben a Mol operátorként 65 százalékos, a SOCAR pedig 35 százalékos részesedéssel rendelkezik. A tervek szerint 2026-ban szeizmikus felmérés és kutatófúrás is indulhat, ami tovább erősítheti a Mol jelenlétét az országban.
Stratégiai jelentőségű lépés a Mol portfóliójában
A Mol-csoport jelenleg tíz országban rendelkezik kutatási és kitermelési eszközökkel, és nyolc országban termel szénhidrogént. A vállalat frissített SHAPE TOMORROW stratégiája szerint a következő öt évben legalább napi 90 ezer hordó olajegyenértékes termelési szint fenntartása a cél.
Az azerbajdzsáni gáztermelés megindítása ebbe a stratégiába illeszkedik. A mostani fejlesztés egyszerre jelent új termelési lehetőséget, regionális ellátásbiztonsági szempontból fontos lépést és hosszabb távú portfólióépítést a Mol számára.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
Címlapkép forrása: MOL (illusztráció)
