Az évtizedek óta tapasztalt legsúlyosabb válság közepette történelmi lépésre szánta el magát a kubai nemzetgyűlés. Az elfogadott új kuba gazdasági reformcsomag radikálisan lazít az állami ellenőrzésen, és megnyitja a piacot a külföldi tőke előtt. Az ingatlanpiac, a bankok és a benzinkutak liberalizációja mellett a nemzetközi gyorsétteremláncok – köztük akár a McDonald’s – megjelenése előtt is megnyílhat az út.
A washingtoni kubai nagykövetség szerint az 1990-es évek – vagyis a Szovjetunió összeomlását követő mély krízis – óta nem volt példa ekkora horderejű gazdasági átalakításra a karibi szigetországban. A 176 pontos stratégiai terv célja a bürokrácia csökkentése és a piaci mechanizmusok bevezetése.
„Kuba, a mi szeretett Kubánk, jelenleg az évszázad legnehezebb óráit éli, és történelmi felelősséggel tartozunk a megmentéséért” – jelentette ki Miguel Díaz-Canel elnök a parlamenti szavazást követően.
Kuba gazdasági reform: piacnyitás a szocializmus megőrzésével
A Raúl Castro volt elnök és a Kommunista Párt támogatását élvező terveket Manuel Marrero Cruz miniszterelnök mutatta be a parlament rendkívüli ülésén. A kubai vezetés határozottan leszögezte: a piacnyitás és a külföldi tőke beáramlása nem a politikai rendszer feladását jelenti.
„Ezek nem jelentik a szocializmus építésének feladását, hanem előfeltételei annak megőrzésének” – fogalmazott Marrero Cruz. A miniszterelnök szerint olyan „gazdasági és társadalmi változásokról” van szó, amelyek az 1959-es, Fidel Castro-féle forradalom alapelveinek megtartásával alakítják át az ország működését.
Hogyan érinti a külföldi tőke a kubai piacot?
- Szolgáltató szektor megnyitása: Külföldi befektetők léphetnek be a banki szférába, a benzinkutak üzemeltetésébe. Valamint az éttermi szektorba (ideértve a nemzetközi gyorsétteremláncokat is).
- Ingatlanpiac liberalizációja: A magánbefektetők számára engedélyezik a lakások és ingatlanok szabad adásvételét.
- Állami vállalatok részvényei: Kubai és külföldi állampolgárok egyaránt vásárolhatnak részvényeket állami tulajdonú cégekben (a pontos listát egyelőre nem hozták nyilvánosságra).
- Új turisztikai zónák: További beruházásokat engedélyeznek a korábban szigorúan korlátozott, kiemelt övezetekben, mint például Ó-Havannában és a Los Cayos szigetláncban.
Az amerikai szankciók és a turizmus válsága
Kuba jelenlegi összeomlás-közeli helyzetét az amerikai szankciók és a Donald Trump elnök kormánya által bevezetett olajembargó is súlyosbítja. A korlátozások miatt a turizmus teljesen térdre kényszerült. Jó példa erre Cayo Largo szigete, amely a jövő turizmusának mintaképe lett volna. Mára azonban a szállodák bezártak, és a légitársaságok is elhagyták a térséget az elmaradó látogatók miatt.
Díaz-Canel elnök jelezte, hogy Kuba továbbra is kész a tárgyalásokra az Egyesült Államokkal. A kubai gazdasági reform nemzeti döntés, így az nem képezheti alku tárgyát.
„Az Egyesült Államok kormányához a következő üzenetet intézzük, gyűlölet, de félelem nélkül is. Ha valóban segíteni akartok a kubai népen, akkor hagyjátok élni minket!”. Ezt nyilatkozta az elnök, követelve, hogy Washington engedélyezze a szabad kereskedelmet, és ne blokkolja az üzemanyag- valamint gyógyszerimportot.
Egyelőre kérdéses, hogy a bejelent.ett kubai liberalizációs lépések mennyiben felelnek meg a Trump-adminisztráció követeléseinek, És hoznak-e enyhülést a két ország közötti feszült diplomáciai kapcsolatban.
