Július közepétől változik több népszerű Széchenyi Kártya Program-hitel kamata. A likviditási konstrukciók fix 3 százalék helyett a háromhavi BUBOR-hoz igazodnak. A kormány szerint a cél az, hogy a támogatott hitelek valóban a vállalkozások működését és fejlődését segítsék, ne állampapír-vásárlásra szolgáljanak.
Július közepétől változik több Széchenyi Kártya Programhoz tartozó likviditási hitel kamata. Forrás: Széchenyi Kártya Program
Július 15-től változnak a kamatfeltételek
A Gazdasági és Energetikai Minisztérium módosítja a Széchenyi Kártya Program egyes likviditási hiteltermékeinek kamatfeltételeit. A változás a Széchenyi Folyószámlahitel MAX+, a Széchenyi Likviditási Hitel MAX+ és a Széchenyi Turisztikai Kártya MAX+ konstrukciókat érinti. Az új szerződéseknél a korábbi fix évi 3 százalékos nettó kamat helyett a vállalkozások által fizetendő kamat a háromhavi BUBOR szintjéhez igazodik. Ennek aktuális értéke a bejelentés szerint 5,89 százalék.
Nem minden Széchenyi-hitel drágul
Fontos részlet, hogy a módosítás nem érinti a Széchenyi Kártya Program beruházási hiteleit. Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter hangsúlyozta: a beruházási konstrukciók és azok kondíciói változatlanok maradnak.
Ez azt jelenti, hogy a kormány célzottan a rövid távú működést, likviditást és forgóeszköz-finanszírozást segítő hiteltermékeknél módosítja a kamatszabályokat. A program többi eleme továbbra is elérhető marad a vállalkozások számára.
Kikre vonatkozik az új szabály?
A változás a 2026. július 15-től megkötött szerződésekre vonatkozik. A 2026. június 18-ig befogadott hitelkérelmek esetében a vállalkozások még a korábbi, fix 3 százalékos feltételekkel köthetnek szerződést. A 2026. június 19-től benyújtott kérelmeknél viszont már az új kondíciók szerint kerül sor a szerződéskötésre. A fennálló, futamidő alatti hitelügyleteket a módosuló kamatfeltételek nem érintik.
Miért nyúlt hozzá a kormány a programhoz?
A minisztérium indoklása szerint a Széchenyi Kártya Program kamattámogatása jelentős költségvetési terhet jelentett. A piaci és a támogatott kamatszint közötti különbözet évente mintegy 150 milliárd forintjába került az államnak.
A kormány szerint a támogatott hitelek eredeti célja az volt, hogy a vállalkozások napi működését, likviditását és fejlesztéseit segítsék. A tapasztalatok alapján azonban a forrásokat egyes cégek nem erre használták, hanem magasabb hozamú állampapírokat vásároltak belőlük.
Bezárnák az állampapíros kiskaput
A minisztérium szerint így olyan helyzet alakult ki, amelyben egyes vállalkozások rendkívül olcsó, támogatott hitelhez jutottak, majd a pénzt magasabb kamatozású állampapírba fektették. Ezzel lényegében a támogatott hitelből hitelezték vissza az államot, a különbözetet pedig kockázatmentes nyereségként realizálták. A módosítás célja ennek az arbitrázs jellegű felhasználásnak a mérséklése. A kormány szerint a közpénzeknek a vállalkozások működését, fejlesztését és gazdasági teljesítményét kell támogatniuk.
Még így is kedvezőbb lehet a piaci hiteleknél
Kapitány István szerint a likviditási hitelek kamata az emelés után is kedvezőbb marad a piaci vállalati hiteleknél. A miniszter közlése alapján a piaci vállalati hitelek kamata jelenleg jellemzően 8–9 százalék között mozog, miközben a háromhavi BUBOR 5–6 százalék körüli szinten van.
A program mögött továbbra is ott áll az állami garanciarendszer. A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. 80 százalékos készfizető kezességvállalása segítheti a vállalkozásokat a hitelhez jutásban, és csökkentheti a finanszírozó bankok kockázatát.
Fenntarthatóbb támogatási rendszer jöhet
A kamatmódosítás a kormány szerint csökkentheti a kamattámogatási rendszer költségvetési terheit, miközben a Széchenyi Kártya Program továbbra is célzott finanszírozási eszköz marad a magyar kkv-k számára. A változás ugyan magasabb kamatterhet jelenthet az új likviditási hitelt igénylő vállalkozásoknak, de a minisztérium szerint a konstrukciók továbbra is versenyképes feltételeket kínálnak a piaci vállalati hitelekhez képest.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
Címlapkép forrása: Magyarország kormánya
