Első ránézésre nyugodt képet mutatnak a fejlett országok munkaerőpiacai. Az OECD-ben hónapok óta nem mozdul az 5 százalékos munkanélküliségi ráta. A részletek viszont már árnyaltabbak, mert a fiataloknál nőtt az állástalanok aránya, Finnországban és Spanyolországban pedig továbbra is kétszámjegyű a munkanélküliség.
Nem nő a munkanélküliség a fejlett országokban. Forrás: Unsplash (illusztráció)
Stabil maradt a munkanélküliség az OECD-ben, a fiataloknál mégis nőtt a nyomás
Továbbra is meglepően stabil a munkaerőpiac a fejlett gazdaságokban. Az OECD-országokban áprilisban már a hatodik egymást követő hónapban maradt 5 százalék a munkanélküliségi ráta. A mutató gyakorlatilag 2022 februárja óta ezen a szinten mozog, ami azt jelzi, hogy a magas kamatok, a lassabb növekedés és a geopolitikai bizonytalanság ellenére a munkaerőpiac összességében ellenállónak bizonyult – számolt be a friss adatokról a párizsi székhelyű szervezet a közleményében.
A kép azonban nem mindenhol egyformán kedvező. Az Európai Unióban a munkanélküliség 6,0 százalék, az eurózónában pedig 6,3 százalék volt áprilisban. Különösen a fiatalok helyzete figyelmeztető: a 15–24 évesek körében a munkanélküliségi ráta 11,4 százalékra emelkedett.
Évek óta alig mozdul az OECD munkanélküliségi rátája
Az OECD adatai szerint a munkanélküliségi ráta áprilisban is 5 százalékon állt. Ez a stabilitás azért figyelemre méltó, mert a világgazdaság az elmúlt években egyszerre szembesült inflációval, kamatemelési ciklusokkal, energiapiaci sokkokkal és lassuló növekedéssel.
A munkanélküliek száma az OECD-országokban áprilisban 35,137 millióra csökkent a márciusi 35,161 millióról. Ez csak kisebb változást jelent, de azt mutatja, hogy a munkaerőpiac összességében nem gyengült érdemben. A nők körében a munkanélküliségi ráta 5,2 százalék, a férfiaknál pedig 4,8 százalék volt. A nemek közötti különbség tehát továbbra is mérsékelt, de változatlanul fennáll.
Az EU és az eurózóna gyengébb képet mutat
Az Európai Unióban 6,0 százalékos, az euróövezetben pedig 6,3 százalékos munkanélküliséget mértek áprilisban. Ez magasabb az OECD átlagánál, de a mutatók márciushoz képest nem változtak. Az eurózónában különösen fontos, hogy a munkanélküliség továbbra is történelmi mélypontja közelében mozog. Ez arra utal, hogy a lassabb gazdasági növekedés ellenére a vállalatok sok országban még nem kezdtek jelentős elbocsátásokba. A 38 OECD-tagországból eddig 33 közölt áprilisi adatokat. Ezek közül 21 országban nem vagy csak alig változott a munkanélküliség, hat országban emelkedett, hatban pedig csökkent a ráta.
Nagy különbségek vannak az országok között
A stabil OECD-átlag mögött jelentős eltérések látszanak. Izraelben, Japánban, Dél-Koreában és Mexikóban továbbra is 3 százalék alatti munkanélküliséget mértek, ami rendkívül feszes munkaerőpiacra utal.
Ezzel szemben két országban továbbra is kétszámjegyű a munkanélküliség. Finnországban 10,7 százalékra, Spanyolországban pedig 10,3 százalékra emelkedett, illetve maradt a ráta. Ez azt mutatja, hogy az európai munkaerőpiac egyes részein továbbra is komoly szerkezeti problémák vannak. Az OECD külön kiemelte, hogy Olaszországban a munkanélküliségi ráta 5,1 százalékra csökkent, ami rekordalacsony érték a jelenlegi adatsor kezdete óta.
A fiataloknál romlott a helyzet
A legfontosabb figyelmeztető jel a fiatalok munkanélkülisége. A 15–24 évesek körében a ráta a márciusi 11,2 százalékról áprilisban 11,4 százalékra emelkedett. Ez jóval magasabb, mint a 25 év felettiek körében mért munkanélküliség, amely az OECD szerint 4,2 százalék körül mozog. Vagyis a fiatalok továbbra is sokkal nehezebben találnak stabil munkát, mint az idősebb korosztályok. A fiatalok magas munkanélkülisége hosszabb távon is kockázatot jelenthet, mert késleltetheti a pályakezdést, csökkentheti a jövedelmi kilátásokat és növelheti a társadalmi feszültségeket.
Erős a munkaerőpiac, de nem mindenki számára
Az OECD friss adatai alapján a fejlett gazdaságok munkaerőpiaca összességében stabil, de a részletek már árnyaltabb képet mutatnak. A teljes munkanélküliségi ráta alacsony és tartósan változatlan, miközben az EU-ban és az eurózónában magasabb a munkanélküliség, a fiatalok körében pedig ismét romlott a helyzet. A következő hónapokban az lesz a fő kérdés, hogy a lassuló gazdasági növekedés és a magasabb finanszírozási költségek mellett meg tudják-e őrizni ezt a stabilitást az OECD-országok munkaerőpiacai.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
Címlapkép forrása: OECD
