Régészek szerint egy szenzációs régészeti lelet került elő Wiltshire megyében: megtalálták a Stonehenge egy korábbi, sokkal egyszerűbb változatát.
A Bulford falu mellett felfedezett 5000 éves őskori emlékmű mintegy 500 évvel előzi meg a világhírű kőkört, és kulcsfontosságú részleteket árul el a neolitikus közösségek életéről.
Két cölöpgödör, amely megelőzi a Stonehenge építését
Bár a helyszínen nem találhatók monumentális kövek, a földben megmaradt két lyuk hatalmas jelentőséggel bír. A Wessex Régészeti Intézet (Wessex Archaeology) munkatársai szerint ezek olyan faoszlopokat tartottak, amelyek a nyári és a téli napforduló idején pontosan a Nap irányába mutattak – ugyanúgy, mint a tőle 5 kilométerre fekvő Stonehenge hatalmas sziklái.
A két faoszlop egymástól 120 méter (394 láb) távolságra helyezkedett el, és a becslések szerint 2 és 4 méter közötti magasságúak lehettek.
„Két cölöpgödör sokkal többet árul el az 5000 évvel ezelőtti emberekről” – nyilatkozta Phil Harding, az ásatást vezető régész. „Ez sokat elmond az egész közösségről, arról, hogyan gondolkodtak, hogyan viselkedtek, hogyan tisztelték az eget.”
Így rekonstruálták az 5000 évvel ezelőtti égboltot
A bulfordi emlékmű nyomait valójában már egy évtizede megtalálták, amikor megtisztították a területet az új katonai lakóházak számára. Az oszlopok csillagászati együttállásának részletes elemzését azonban csak most végezték el a kutatók.
Mivel az égbolt – a Nap, a Moon (Hold) és a csillagok helyzete – az évszázadok során nagyon lassan változik, a szakértőknek vissza kellett pörgetniük az „égi órát”.
Dr. Fabio Silva, a Bournemouth Egyetem régészcsillagásza számítógéppel rekonstruálta, hogyan nézett ki az égbolt évezredekkel ezelőtt. Az oszlopok szélességét is figyelembe véve az illesztés tökéletes: a szerkezet pontosan a nyári napforduló napkeltéjéhez és a téli napforduló napnyugtájához igazodik.
Ritka neolitikus kés és állatcsontok: mi volt a sztárlelet?
Az oszlopgödrök körül tucatnyi más lyukat is feltártak, amelyek az őskori emberek mindennapi tárgyait tartalmazták. A leletek korát radiokarbonos kormeghatározással igazolták.
A legfontosabb régészeti leletek a helyszínről:
- Agancs eszközök: Amelyeket az oszlopok helyének kiásására használtak.
- Finoman díszített kerámiatöredékek és állatcsontok: Amelyek nagy közösségi összejövetelekre utalnak.
- Kovakő eszközök: Köztük a legértékesebb darab, egy ritka, korong alakú (discoidal) neolitikus kés.
A régészek a kést függőleges helyzetben találták meg, mintha szándékosan, egy szertartás részeként helyezték volna el. Phil Harding szerint a különleges, kerek forma akár közvetlen utalás is lehetett a Napra.
Miért volt a téli napforduló a legfontosabb az őskori embernek?
A bulfordi emlékmű egyidős Stonehenge tevékenységének legkorábbi szakaszával. Dr. Jennifer Wexler, az English Heritage történeti kurátora szerint ez arra utal, hogy a Stonehenge első fázisát építő emberek itt élhettek, vagy legalábbis szezonálisan itt gyűltek össze.
De miért volt a Nap ennyire központi jelentőségű számukra?
A válasz a túlélésben rejlik: az itt élő korai földművesek megélhetése teljesen az évszakoktól függött. Bár ma a nyári napforduló vonzza a legtöbb turistát Stonehenge-hez, 5000 évvel ezelőtt a téli napforduló (az év legrövidebb napja) sokkal fontosabb volt. A tél közepén, amikor a fény szó szerint haldoklott, az ősi közösségeknek rituálékkal kellett biztosítaniuk a Nap és a tavasz visszatérését, amely a természet újjáéledését hozta el.
