A Fidelity szakértője úgy véli, a globális növekedés erről a szintről már nem nagyon fog tudni érdemben gyorsulni, főleg a kínai lassulás visszahúzó hatása miatt.
A maginfláció várhatóan visszafogott marad, így a fő jegybankoknak nem kell agresszív megszorító intézkedéseket hozniuk. A szinkronizált normalizálódás még nem kezdődött meg.
A nagyobb jegybankok közül a Fed van a legkényelmesebb helyzetben ahhoz, hogy ne hagyjon fel a kamatemelkedésre utaló retorikájával, bár az óvatosság 2018 folyamán vélhetően végig megmarad majd.
Mérsékelten lassuló növekedést, visszafogott inflációt és óvatos jegybankokat feltételező alapszcenáriónk továbbra is biztató kilátásokkal kecsegtet a piacok számára.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Készülődnek a globális növekedés ellen ható erők
A 2017 elején tapasztalt csúcs után a globális növekedés az év végéig folyamatosan lassult. A Fidelity Leading Indicator (FIL) legutóbbi értéke most azonban mintha újbóli gyorsulást jelezne.
Ebből arra következtetünk, hogy a globális ciklus miatt egyelőre nincs okunk aggodalomra, azonban mivel a jelenlegi gazdasági ciklus egyre érettebb szakaszába ér, ez a növekedés-gyorsulás várhatóan nem lesz tartós.

Az előző évekhez képest a jelenlegi folyamatok dinamikája mindinkább egy késői szakaszában járó ciklust idéz – a két „hiányzó láncszem” már csupán az infláció és a bérnyomás. Ebben a tekintetben 2018 valószínűleg több kihívást tartogat majd, mint amennyit 2017-ben tapasztaltunk.
A kihívások éve
2018 kapujában az egyik legnagyobb kérdés, hogy fenntartható-e a jelenlegi növekedési/inflációs dinamika. A Fidelity szerint a globális növekedés a jelenlegi szintről már csak nagy nehézségek árán tud majd érdemben gyorsulni, aminek részben a kínai lassulás visszahúzó hatása lesz az oka.
Bár nem valószínű, hogy Kína fokozatos lassulása két vállra fektetné a világgazdaságot, azért a hatását a fundamentális mutatók elmúlt években tapasztalt javulása ellenére a világ minden táján meg fogják érezni, főleg a fejlődő piacok.
A fejlett piacok növekedése sem áll különösebben szilárd lábakon – az USA gazdaságában máris kezdenek mutatkozni a ciklus késői szakaszára figyelmeztető jelek, főleg ami a gépkocsigyártást és a lakásépítési piacot illeti. Az Egyesült Királyság kilátásait továbbra is beárnyékolja a Brexit. Bár az eurózóna talpra állása egyelőre várhatóan folytatódni fog, ahhoz nem lesz elég, hogy ellensúlyozza a globális növekedés ellenében ható összes kedvezőtlen erőt.
Az inflációs kilátások továbbra is többesélyesek
A Fidelity előrejelzései szerint a főbb fejlett piacokon az infláció még egy darabig visszafogott marad, és 2018 során mindvégig a jegybanki előrejelzések alatt fog alakulni. Azonban az USA maginflációjának idén tapasztalt, meglepetésszerű lefelé módosulása nyomán most várhatóan ellenkező folyamat fog megindulni, ami okot adhat a Fednek arra, hogy jelenlegi monetáris politikáját még egy kis időn át változatlanul fenntartsa.
Az Egyesült Királyság látványos kivételnek számít: itt az infláció az év elején minden bizonnyal visszaesik a célérték közelébe, ahogy a népszavazást követő devizaleértékelődés hatása eloszlik.
Bár 2018-ban vélhetően nem a maginfláció fogja meghatározni a főbb folyamatokat, a headline infláció azért év közben irányt válthat. Az árupiacokhoz kapcsolódó bázishatások 2018 második és harmadik negyedévében aztán ismét kedvezőbbre fordulhatnak, és a fejlett piacokon headline intézkedések bevezetését és újabb „reflációs” narratíva megjelenését idézhetik elő. A konszenzusos értékhez képest váratlanul magas olajár tovább erősíthetné ezeket a hatásokat.
A „gyönyörű normalizálódásra” még várni kell
2018 másik nagy kérdése a monetáris politika normalizálódása és annak a piacokra gyakorolt hatása lesz. Bár a nyár elején kissé visszavettek a látszólag összehangolt, sólyomszerű hangvételükből, a nagyobb jegybankok azóta ismét magabiztosabbá váltak.
Stupsnytska szerint ez a pálfordulás nem más, minta jelenlegi kedvező körülmények opportunista kihasználása arra, hogy némi előrelépést tegyenek a mennyiségi lazítás megszüntetése és a kamatemelés felé. Azonban mivel a helyzet alapvetően továbbra is kihívásokkal terhes, és a jegybankok monetáris politikájához kapcsolódó döntéseket belföldi problémák is nehezítik, egyelőre nem mondható, hogy küszöbön állna a „gyönyörű normalizálódás”.
A legnagyobb jegybankok közül a jelek szerint egyedül a Fed vagy olyan helyzetben, hogy továbbra is kamatemelésre játsszon, legalábbis 2018 második negyedévének végéig. Ezzel együtt – mivel az infláció továbbra is elmarad a várakozásoktól, és a 2018 első negyedévi növekedés valószínűleg nehezen fog tovább gyorsulni a hurrikánok miatti újjáépítési beruházások által előidézett csúcspontot követően – a Fed által 2018-2020-ra kijelölt monetáris politika túlságosan is ambiciózusnak tűnik. A Fed kamatpályáját jelző grafikon, a dot-plot jó pár pontja lefelé fog majd csúszni 2018-ban és azután.
A kilátásokat és a piacokat érintő kockázatok
Számos tényező van, mely belezavarhat a jelenlegi kellemes állapotba és felboríthatja a jelek szerint „boldog bikapiaci” egyensúlyt. 2018-ra vonatkozó, „mérsékelten lassabb” globális növekedési előrejelzésünket a kínai gazdaságnak a vártnál gyorsabb és/vagy mélyrehatóbb lassulása könnyen aláaknázhatná.
A monetáris politika „nagyon fokozatos” normalizálódását előre jelző forgatókönyv sem válna valóra, ha az infláció a vártnál gyorsabb ütemben nőne, és így a nagyobb jegybankok agresszív likviditáskivonásra kényszerülnének.
A piacot érő megrázkódtatások (például az USA dollár árfolyamának jelentős irányváltása), egy újabb olajár-rali vagy bármilyen egyéb, nagyobb mértékű korrekció a tőkeáramlás komoly átalakulásához vezetne, főleg a jelenleg számos piacra jellemző, általánosan alacsony volatilitás és túlfeszített értékeltségek fényében, és végső soron akár a makrogazdasági kilátásokra is hatással lehetne. A kilátások szempontjából a fentieken kívül a helyi és a globális politika is kockázati tényezőnek számít.
Mérsékelten lassuló növekedést, visszafogott inflációt és óvatos jegybankokat feltételező alapszcenáriónk továbbra is biztató kilátásokkal kecsegtet a piacok számára. Azt azonban nehéz megmondani, hogy mennyit lassulhat a növekedés anélkül, hogy a befektetők aggódni kezdenének és csökkenne a kockázatvállalási hajlandóságuk. Mivel a jelenleg zajló globális likviditáskivonás eddig fel nem térképezett területnek számít, a piaci reakciók felmérése sem könnyű.
Egy dolog világos: az idei, kivételesen barátságos környezet után a piacoknak több kihívással is szembe kell majd nézniük 2018 során.