A gond kétségkívül jelentős, a kérdéssel láthatóan nem tud mit kezdeni a fejlett Európa. Az uniós államok lakossága zúgolódik, az emberek saját életterüket féltik.
Európa nem készült fel a menekültek fogadására
A helyzet kedvez a szélsőséges gondolatoknak, s immár nem csak a közvetlenül érintett, hanem a távolabbi országokban is egyre több az atrocitás. Menekülteket, vagy annak vélt embereket vernek, házakat gyújtanak fel.
Európa nem készült fel a menekültáradatra. Hiányzik a kérdés kezeléséhez az egységes politikai állásfoglalás, illetve politikai szemlélet, számos ország ezért improvizál, saját utakat keres a megoldáshoz – hangoztatják leggyakrabban a politikai megfigyelők és társadalmi elemzők.
Pedig az Ókontinens vezetői felkészülhettek volna. A kérdés ugyanis nem új keletű. Hosszú évek, évtizedek óta tart. Azt persze kevesen gondolták, hogy a huszonegyedik század első szakaszában egy fajta újkori népvándorlás alakulhat ki. Pedig gondolhatták volna.
Immár arról beszélnek a kérdés szakértői, hogy többszázezerre tehető a már elindult, illetve megérkezett menekültek száma. És egyre többen vannak azok, aki távoli kontinensen mindent egy lapra tesznek fel, felszámolják kisebb-nagyobb vagyonukat, s családostul, kis gyerekekkel vágnak neki a nagyvilágnak, nem törődvén azzal sem, megérkeznek-e vagy sem. Felszámolják a visszaút lehetőségét, s érkeznek számosan pénz, anyagiak hiányában a fejlett világ határára.
Nem tegnap alakult ki az újkori népvándorlás
Európa vezetése hosszú évekig a homokba dugta a fejét, s bízott abban, hogy nem fajul el a dolog. Pedig az észak-afrikai, a közel-keleti válság időszakában már látni lehetett, hogy a többi között Afganisztánban, Irakban, Egyiptomban, Líbiában és másutt szétzúzott politikai rendszerek, illetve elűzött vagy megsemmisített vezérek helyébe nem lépnek olyan újak, akik képesek lennének demokratikus társadalmi-politikai rendszereket teremteni.
A legtöbb térségben, ahonnan a menekültek áradata érkezik politikai káosz uralkodik. Jelenleg sok helyütt kisebbik gond az ínség. Arról írtunk néhány nappal ezelőtt, hogy az Iszlám Állam nevű terrorhadsereg immár sok-sok ezer embert gyilkolt meg. A lakosság retteg és menekül. Ha módja van és teheti, nyilván nem a szomszédos hasonló helyzetben lévő területekre, hanem minél távolabbra, ahonnan időnként a rokonok a barátok üzennek, nekik sikerült.
Európa nem készült fel intézményesen és anyagilag sem a menekültek fogadására. Csak nyomaiban jöttek létre azok a menekülttáborok, egészségügyi, adminisztratív intézmények, amelyek kezelni lennének képesek a kérdést.
S, ami még ennél is súlyosabb, valójában nem lehet látni a végét, hová is fejlődik a jelenleg még gyorsuló szakaszában lévő, egyre intenzívebb és makacsabb népvándorlás.
Sok érintett ország maga is gondokkal küszködik
A menekült kérdésben leginkább érintett déli mediterrán államok gazdasági gondokkal küszködnek. Napjainkban még az is kérdéses, mi is lesz a görög válság vége. Mennyi eurómilliárdjába kerül majd csupán e kérdés rendezése.
Azt sem ismerjük pontosan, mibe is kerül Magyarországnak a menekült probléma. Jóllehet az ország minden lakosát érintő kérdésről van szó, a politikai pártok és szervezetek most is egymásnak feszülnek. Sajnos leginkább amiatt, hogy, mit nem kellene tenni. Arról pedig kevés szó esik, mit lehetne tenni, milyen koncepciókat, politikai és gazdasági megoldásokat kellene alkalmazni a probléma rendezése érdekében.
Nem született meg a politikai konszenzus
Még azt sem ismeri a lakosság pontosan, mennyibe is kerül majd véglegesen az augusztus végére elkészülő kerítés. A kormány meglehetősen nyomottnak tűnő árról, költségről beszél, a politikai ellenfelei ennek többszöröséről. Egyéb kérdésekről, nevezetesen arról, mennyibe is kerül majd nekünk hosszabb távon e kérdés rendezése , arról valójában talán még becslések sincsenek.
Egyre több ismert gazdasági szakértő figyelmeztet. Európára nézve súlyos, akár végzetes következményekkel járhat, ha tovább halogatja a menekült kérdés átfogó rendezését.
Legutóbb a magyar származású, ismert befektető Soros György szólalt meg a kérdésben. Szerinte a jelenlegi menekültválságra Európa eddig nem tudott megfelelő választ adni, ennek következtében néhány állam, köztük Magyarország (a kerítés építéssel) a saját kezébe vette a kérdés megoldását.
A Financial Times-ban Soros György azt is hangsúlyozta: központi európai bevándorlási ügynökség segíthetné a kérdés kezelését, mely az egész Európai Unióban kezelné a beérkező menekültkérelmeket. Fontos lehetne közös határőrizeti szervet létrehozása.
