Az Iszlám Állam korábbiakban önmaga által közzétett videóin pedig szembetűnő az összefüggés. Ez a terror, a megsemmisítés, a megfélemlítés egyszerű ideológiájára épülő hadsereg korszerű technikával rendelkezik. Fegyverekkel, a csapatokat gyorsan mozgatni képes, a sivatagban is kiválóan alkalmas páncélosokkal, szállítójárművekkel, elegendő lőszerrel, ruházattal, élelmiszerrel. És olyan utánpótlással, ami nélkül minden bizonnyal már régen vége lenne ennek a valójában értelmetlen küzdelemnek.
Borzalom a világnak, nyereség a fegyverüzletnek
Ami borzalom a világnak, az pénz és nyereség mindazoknak a vállalatoknak, amelyek árucikkei az IS terroristáinál és az ellenük hadakozó államok hadseregeinél köt ki. Ez pedig nem kevés, mivel harcba keveredett az egész térség. Nem is kis háborúskodásba, hiszen immár néhány a térségben lévő ország, állam – a többi között, Törökország, és Szaudi-Arábia – politikája és hadserege arra is felhasználja a harcot az IS ellen, hogy leszámoljon saját belső és külső ellenfeleivel.
Friss hírek szerint, az orosz állam vezetőit is aggasztja az Iszlám Állam terjeszkedése. A politikusok még élénken emlékeznek a csecsenek ellen vívott nehéz harcokra, a kaukázusi államok szívósságára. És persze arra is, milyen tetemes hadi kiadásokkal járt ez a háborúskodás. A mostani, gazdaságilag meglehetősen nehéz, megszorítások, korlátozások, embargók jellemezte orosz viszonyok közepette, mint púp a hátra, úgy kellene egy ilyen háborúskodás.
Elpusztul az infrastruktúra és a gazdaság
Az Iszlám Állam milicistái nem kegyelmeznek az elfoglalt területeknek. Rombolnak a településeken kulturális értékeket, s ami legalább ilyen súlyos gond: elpusztítják az amúgy is meglehetős kívánni valót jelentő infrastruktúrát, sok termelő üzemet, energetikai létesítményt. Romba döntik az elfoglalt területek gazdaságát. Ezek a már most is több országban lévő területek gazdaságilag a padlóra kerültek, kerülnek.
Ki és milyen pénzekből építi majd újjá őket? Milyen és főként honnan származó tőke segítségével rendeződik az ott élők sorsa? Erről egyelőre még semmit sem lehet tudni. Ám, hogy ez a foglalkoztatja a világ vezető pénzügyi köreit, az teljesen bizonyos.
Ami nagyban igaz, az kicsiben is. Ennek a háborúskodásnak a haszonélvezői és vesztesei közé tartoznak például turizmussal foglalkozó cégek. A német Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal azt hozta nyilvánosságra, hogy a vizsgálatuk idején hétszázhúsz terrorturista utazott ki az érintett területekre. Az egyötödük nő volt, s a többségük harminc év alatti. Azt is feltételezi a hivatal, hogy közülük legalább hatvanan a harci cselekményekbe is bekapcsolódtak.
Startégiai a kérdés: kik az érdekeltek?
Ez persze az egyik oldal. A másik, a sokkal súlyosabb, hogy az IS által elkövetett cselekmények alaposan visszavetették a turizmust számos más országban. Már korábban is, de a tunéziai cselekmények óta erőteljesebben csökkent azoknak a száma, akik az Észak-Afrika, vagy a Közel-Kelet turistaközpontjaiba szeretnének látogatni.
Az Iszlám Állam által indított, mára kiterjedtté vált háborúnak több fontos kérdése is van. A legfontosabb azonban talán közülük mégis az, ki ellen is vívják ezt a borzalmas háborút a világ többé és kevésbé fejlett államai. Merthogy a probléma bizonyosan nem a harcmezőkön kezdődött. Ilyen értelemben véve kevésbé hangsúlyozott a kérdés. Pedig, mint rendesen más hasonló esetekben, most is fel kell tennünk a kérdést: az IS milicistáin kívül még kinek az érdekében áll ez az eddig nagyon tudatosan, kitartással és szervezetten vívott szörnyű háború?
