Az eredeti tervek szerint alakul a lakossági állampapírok értékesítése időarányosan. A magyar háztartartások nem fordultak el az államkötvényektől. Ezt közölte az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt., reagálva a jegybanki statisztikák sajtóban megjelent értékelésére.

Március végéig az egész évre tervezett bruttó lakossági állampapír-értékesítés 29 százaléka teljesült, amely időarányosan megfelel az előzetes várakozásoknak – írták a közleményben. A decemberben kiadott 2024-es kibocsátási tervében a GDP 2 százalékának megfelelő nettó lakossági finanszírozással számolt az ÁKK a lakossági és nagybani papíroknál.

Lakossági állampapírállomány

Mint írták, az idénre tervezett 1932 milliárd forint nettó lakossági állampapírállomány-növekedésből az első negyedévben 728 milliárd forint valósult meg. Megjegyezték, hogy a lakosság diszkont kincstárjegy-állománya lassabban csökken a korábban vártnál, és ennek megfelelően a tervezettnél 300 milliárd forinttal kevesebb lehet a lakossági termékek nettó értékesítése.

Felhívták a figyelmet arra, hogy az MNB februári értékpapírpiaci statisztikáiból a sajtó „félreérthető következtetéseket” vont le a háztartások kezében lévő állampapírokkal kapcsolatban. A jegybank adatai szerint februárban piaci értéken 65 milliárd forinttal csökkent a háztartások állampapír-állománya. Ezen belül közel 13 milliárd forint az átértékelődésből származó nyereség, míg a tranzakciók közel 78 milliárd forinttal csökkentették az állományt. Ezzel szemben az MNB névértéken számított értékpapír-statisztikáiban jelentős, 242 milliárd forintos állománynövekedés figyelhető meg – ismertette a távirati iroda

A látszólagos ellentmondás oka a kamatfizetések elszámolása. A februári jelentős kamatfizetés (több mint 400 milliárd forint) a piaci értéken számított statisztikában mint tranzakció jelenik meg (nettó eladásokként). Jelentős mértékben torzítva a tranzakciós adatokat. Vagyis az, hogy „csak” 78 milliárd forint volt a negatív tranzakció. Ez azt jelenti, hogy több mint 300 milliárd forint, azaz a kifizetett kamat csaknem 75 százaléka jelent meg a kamatok újrabefektetéseként. Vagy teljesen friss tőkeként az állampapírpiacon – magyarázta az ÁKK a közleményben.

Névértékes adatok

A kamatfizetések hatását kiszűrve – ahogyan a névértékes adatok mutatják – a kapott kamatok tetemes részét újra állampapírba fektetve nem eladói, hanem jelentős nettó vásárlói pozíciót vett fel a lakosság – írták.