Weidmann ezzel közvetve ismét támadást indított az ellen a terv ellen, hogy a közös európai bankfelügyeletet az Európai Központi Bankba (EKB) integrálják. „A bankuniónak a közös monetáris politikát kell támogatnia, de a gyakorlatban érdekkonfliktus lép fel a bankfelügyelet és a monetáris politika között. Ezért a két területet szigorúan szét kell választani” – mondta Weidmann a Euro Finance Week nevű pénzügyi konferencián Frankfurtban.
A Bundesbank elnöke, aki az EKB kormányzó tanácsának is tagja, sürgette, hogy Németországnak legyen „erős hangja” a bankunióban a bankfelügyeleti ügyekről szóló szavazáskor. „Az ilyen döntéseknek a későbbiekben pénzügyi költségei lehetnek, és így nagyon is logikus lenne, ha a szavazati erő a jegyzett tőke arányához igazodna” – mondta Weidmann.
Az EKB alaptőkéjéből a Bundesbank jegyzi a legnagyobb részt, 27 százalékot, de pénzügypolitikai döntésekben csak egy szavazata van.
Weidmann azt is hangsúlyozta, hogy a bankoknak maguknak kell állniuk rossz befektetéseik veszteségét, és a pénzintézetek nem élvezhetnek „túlélési garanciát”. Meg kell akadályozni, hogy „a bankok mértéktelenül kitegyék magukat állami fizetésképtelenségi kockázatoknak”, a bankunióban ezért korlátozni kell, hogy az egyes bankok portfóliójuk hány százalékát tarthatják állampapírban, és mely államok papírjaiban.
