Fontos sarokkő
Mint a záródokumentumban írták, az EU-nak továbbra is vezető szerepet kell vállalnia az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, ezért gyorsan és teljes körűen végre kell hajtani a klímaegyezmény rendelkezéseit.
A szerződés a klímaváltozás elleni globális erőfeszítések sarokköve, valamint kulcsfontosságú eleme az európai ipar és gazdaság korszerűsítésének – mutattak rá hozzátéve, hogy az Európai Unió és tagállamai szorosabbra fonják az együttműködést nemzetközi partnereikkel, szolidaritást vállalva a jövő nemzedékeivel.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”110″]
Elemzők szerint a közös nyilatkozat üzenetértékű a párizsi klímaegyezményt felmondó, Donald Trump elnök vezette új amerikai adminisztráció számára.
A párizsi egyezményt 2015 végén csaknem 200 ország írta alá. Vállalásai teljesítéséhez az Európai Uniónak a következő évtized végéig összességében 40 százalékkal kellene mérsékelnie az üvegházhatást erősítő gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest.
Feltétlen tűzszünetet követelnek
Az uniós vezetők kétnapos brüsszeli csúcstalálkozójának nyitónapján, csütörtökön hozott döntést az elnöklő Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke jelentette be Twitter-üzenetében. A határozat a jelenleg érvényes intézkedés lejárta után, július végén lép hatályba, és januárig hosszabbítja meg a szankciókat.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Az Európai Unió azt követően döntött a gazdasági szankciók bevezetéséről, hogy 2014 júniusában – nyugati meggyőződés szerint – a Moszkva támogatásával tevékenykedő oroszbarát lázadók lelőtték a maláj légitársaság MH17-es járatszámú utasszállító repülőgépét Kelet-Ukrajnában.
A minszki megállapodás feltétlen tűzszünetet követel a szemben álló felek részéről és a nehézfegyverek kivonását a kelet-ukrajnai területekről.
Amerika sem enged
Az uniós korlátozó intézkedések a pénzügyekre, az energia- és a védelmi iparra irányulnak, akadályozzák az orosz bankok hozzáférését az uniós piacokhoz, korlátozzák bizonyos termékek kereskedelmét és tiltják az EU-ban székhellyel rendelkező vállalatok számára, hogy befektetéseket eszközöljenek, vagy idegenforgalmi szolgáltatást nyújtsanak Oroszországban.
A gazdasági intézkedések mellett az EU pénzeszközök befagyasztását és utazási tilalmát is előír ukrán és orosz egyének, valamint vállalatok képviselőivel szemben, akik bizonyítottan felelősek a lázadók támogatásáért.
Az EU két nappal azt követően döntött a szankciók meghosszabbításáról, hogy az Egyesült Államok bejelentette Oroszország elleni „saját” büntetőintézkedéseinek kiterjesztését. Moszkva szerint az EU valamennyi szankciója – az Egyesült Államok hasonló intézkedéseivel együtt – hatástalan és a remélttel ellenkező hatást ér el.
