Maradt a kamat
A jegybankárok az ülésen az alapkondíciókon nem változtattak: az euróövezeti irányadó ráta 0,15 százalék, az egynapos hitelkamat 0,4 százalék, az egynapos betéteknél mínusz 0,1 százalékot számítanak fel.
„Az EKB kormányzótanácsa egyhangúlag megerősítette ugyanakkor elkötelezettségét abban, hogy nem szokványos monetáris intézkedéseket is készek bevetni a középtávú inflációs kilátások javítása érdekében” – hangsúlyozta Draghi. Kiemelve: „szoros figyelemmel kísérik a lehetséges következményeit a geopolitikai kockázatoknak és piaci mozgásoknak.”
Törékeny még a növekedés
„Nem kétséges, hogy a geopolitikai kockázatok nőttek a világ minden táján” – mondta Dragi utalva az orosz-ukrán válságra, Irakra, Gázára, Szíriára és Libiára. „A legnagyobb hatással az euróövezetre kétségtelenül az Ukrajnában és Oroszországban kialakult helyzet lehet. Mindezzel együtt – bár nehéz felmérni az ilyen jellegű konfliktusok hatását – egyelőre nagyon korlátozott az összefüggés” – hangsúlyozta Draghi.
A friss gazdasági adatok ugyanakkor kiábrándítóak. Olaszország, az övezet harmadik legnagyobb gazdasága váratlanul visszaesett. A közös pénzt használó blokk legnagyobb gazdaságában, Németországban pedig csökkentek a gyáripari megrendelések, amelyre 2011 óta nem volt példa. Ezek az adatok rámutatnak arra, hogy törékeny még a fellendülés, amelynek oka Draghi szavai szerint az, hogy egyes országok megkezdték a szükséges szerkezeti átalakításokat, mások azonban ezzel még adósok.
Nincs még döntés, de élni fognak az új eszközökkel
Mindezzel együtt Draghi szerint az euróövezet továbbra is jó úton halad, bár az infláció öt éve a legalacsonyabb szintre ért, ezen azonban nem lepődtek meg, főként az energia- és élelmiszerárak változása okozta. Az ezek hatásától megtisztított maginfláció 0,8 százalék volt.
Négy lépésben
Az EKB júniusi ülésén négy monetáris lépésről döntöttek. Az irányadó rátát 0,25 százalékról 0,15 százalékra mérsékelték. Az eddigi nulláról mínusz 0,1 százalékra csökkentették a kereskedelmi bankoknak az EKB-nál tartott betétei után járó kamatot. Határoztak továbbá két új, célzott hosszú távú refinanszírozási program (TLTRO) elindításáról, amelyek keretében több száz milliárd euró friss tőkét bocsátanának alacsony kamattal a kereskedelmi bankok rendelkezésére, hogy fellendítsék a hitelezést. Bejelentették továbbá egy új program, az eszközfedezetű értékpapírok (ABS) vásárlásának kidolgozását.
A júniusban elhatározott lépések bevezetéséről szólva az EKB elnöke jelezte, hogy megkezdték a program előkészítését, ám az annak elindításáról szóló döntés számos tényezőtől függ. A mennyiségi lazítás körében pedig Draghi utalt arra, hogy nem csak ABS-ek, hanem szükség esetén államkötvények vásárlására is lehet gondolni.
A jegybankelnök utalt arra, hogy a jelenlegi várakozásaik szerint az eszközt be is kívánják majd vetni. (A program elindításáról júliusban a Bloomberg által megkérdezett elemzők 44 százaléka nyilatkozott úgy, hogy legkésőbb 2014 negyedik negyedévében elindul. A megkérdezettek fele számított arra, hogy az EKB vásárol majd közvetlenül államkötvényeket is.)
