A vállalatok jobban félnek a tűzkároktól
Magyarországon az Allianz Kockázati Barométer 2015-ös adatai szerint a vállalatok működését leginkább fenyegető kockázati tényező a tűz- és robbanásveszély (65 százalék). A felmérés 47 ország 500 kockázati és vállalati biztosítási szakértőjének bevonásával készült.
Az EMEA (Európa, Közel-Kelet és Afrika) régióban tűz és robbanás kockázata a válaszadók 27 százalékát aggasztja leginkább, így a rangsorban a harmadik helyet foglalja el, és hagyományosan listavezető ipari kockázatnak számít. De nem így a lakossági szegmensben. Az Allianz lakossági vagyon kárstatisztikái azt mutatják, hogy az otthonainkban egy esetleges tűzkár nincs ott a top félelmek között.
Hogyan fűtünk?
Az elmúlt években áprilistól szeptemberig átlagosan körülbelül havi 75 tűzesetet jelentettek be az Allianzhoz, a többi, fűtési szezonba eső hónap átlaga meghaladta a 110 darabot is. Az elmúlt évek statisztikái egyértelműen azt mutatják, hogy a legtöbb tűzkár decemberben történik. Ugyan nem a tűzkárok a leggyakoribb káresemények, de a legnagyobb ráfordítást az ilyen típusú károk jelentik, közel 600 ezer forint az átlagkár ezekben az esetekben.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A KSH legutóbbi népszámlálás során gyűjtött statisztikái alapján a magyar lakások 15 százaléka távhővel fűt, több mint 45 százaléka másfajta (központi, cirkó-) kazánnal, vagy más központi eszközzel rendelkezik, míg közel 40 százalék egyedi helyiségfűtéssel rendelkezik.
Az Allianz megbízásából a GfK Hungária Kft. által végzett kutatás szerint a panelekben távhővel, az egyéb társasházakban vezetékes gázzal, míg a családi házakban gázzal és/vagy tűzifával fűtenek jellemzően; a családi és ikerházak 75 százaléka vezetékes gázt, 61 százalékuk pedig tűzifát is használ kiegészítő fűtőeszközként.
A fűtéssel és tüzeléssel összefüggésbe hozható lakástüzek és egyéb károk – például szénmonoxid mérgezés – jó része elkerülhető, ha betartunk néhány alapszabályt.
Megbízható szén-monoxid érzékelőt szerezzünk be!
Ezek az érzékelők fontosak lehetnek olyan lakó-helyiségekben is, ahol gázkazánt, cirkót, vagy gáztűzhelyet használunk, így a szénmonoxid-veszélyt időben észlelhetjük.
A vásárláskor a használati és műszaki leírást gondosan tanulmányozzuk át, ugyanis vannak olyan készülékek, amelyek nem cserélhető elemmel rendelkeznek, vagy a megbízható működési élettartamuk túl rövid. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság publikussá tette a megfelelő és alkalmatlan érzékelők listáját a weboldalán, ahol ellenőrizhetjük az eredményeket.
Bízzuk szakemberekre!
A fűtési szezon kezdetén ellenőriztessük szakemberrel a kéményjáratok tisztaságát, átjárhatóságát és a fűtési berendezés állapotát.
Ha a fűtési készülékünk meghibásodott, javítását bízzuk szakemberre.
Biztosítsuk a meleg levegő szabad áramlását!
Amennyiben a fűtési készülék az égéshez szükséges levegőt a lakótérből használja fel, győződjünk meg arról, hogy a levegő utánpótlás biztosított és megfelelő méretű a szellőzőnyílás. A szellőzőnyílásokat mindig hagyjuk szabadon, ne tömítsük el azokat.
Ha jól záródó műanyag nyílászáróink vannak, akkor fokozottan ügyeljünk arra, hogy megfelelő mennyiségű égési levegő álljon rendelkezésre a fűtés és főzés céljára.
Vigyázzunk a testi épségünkre!
Ne legyenek gyúlékony anyagok a nyílt láng és a sugárzó hő közelében, hiszen a kicsapó láng vagy szikra tüzet okozhat.
Fokozottan ügyeljünk az égéstermékek megfelelő elvezetésére, mert a visszaáramló mérgező gázok könnyen tragédiához vezethetnek. Az ilyen típusú balesetek megelőzhetők, ha szénmonoxid érzékelőt helyezünk el otthonunkban – ezek a kereskedelmi forgalomban könnyen beszerezhetőek.
Gáztüzelésű rendszereknél is legyünk óvatosak!
A régi falazott, bélés nélküli kéményeket acél, alumínium vagy speciális műanyagból készült béléscsővel kell kibélelni, amely ellenáll a csőben lecsapódó megkötött savakat tartalmazó kondenzvíz maró hatásának.
Tanácsos naponta több alkalommal is szellőztetni.
Szilárd tüzelésnél több mindenre kell figyelni
A fűtési készülék közvetlen környékére szilárd, nem éghető burkolatot helyezzünk.
A fa égése során több füst és korom képződik, mint a gáz tüzelése esetében, ezért fokozottan figyeljünk a kémény tisztítására.
Ne fűtsünk műanyaggal, festett, vagy lakkozott fával, mert ezek égése során mérgező gázok keletkeznek, belélegzésük egészségkárosodást okozhat, illetve a fűtési készülékünket is rongálhatják. Fontos, hogy kizárólag a tüzelőberendezéshez engedélyezett tüzelőanyagot használjuk.
Cserépkályha esetén soha ne égessünk dió, vagy mandula héjat, mert a hirtelen felszabaduló hőenergia robbanáshoz vezethet.
A fűtési berendezés levegőszabályozóját akkor szabad csak zárt állásba helyezni, amikor a készülékbe rakott fa teljesen leégett és már a parázs sem izzik benne. Cserépkályha esetében, amennyiben ez a lezárás előbb történik meg, akkor az elégetlen gázok a levegővel keveredve robbanó elegyet alkothatnak, ami az egész cserépkályhát szétvetheti.
Az égés során keletkezett friss égésterméket (pl. hamut), a fokozott tűzveszélyessége miatt ne helyezzük szemetesbe. Mivel a hamu kiváló hőszigetelő, ezért akár 24 óra elteltével is lehet benne még izzó parázs.
A készüléket csak lehűlés után lehet tisztítani, forró állapotban balesetveszélyes, és annak meghibásodásához is vezethet.
