Az amerikai S&P 500 idén 9,5 százalékot erősödött a 2013-as 30 százalékos menetelés után. A japán Nikkei 4,5 százalékot esett, szemben a tavalyi 56 százalékos ralival, és az Euro Stoxx 600 is csupán 4 százalékkal áll magasabban, miután 2013-ban 17 százalékot emelkedett.
Úgy tűnik tehát, hogy a befektetők sokkal óvatosabbak 2014-ben, amire minden okuk megvan. Egyrészt valós a félelem az ukrajnai feszültségekkel kapcsolatban, másrész a részvények értékeltsége is aggodalmat kelthet. Mindezek mellett a portugál bankrendszer állapota, a feltörekvő piacok devizáinak gyenge teljesítménye, illetve a nagy jegybankok monetáris politikájának iránya is fejfájást okozhat a kereskedőknek. A CNBC által megkérdezett elemzők szerint ezek okozhatnak álmatlan éjszakákat a befektetőknek, akiknek 2015-ben is lesz mi miatt aggodalmaskodniuk.
Háború Ukrajnában
Miután a múlt héten szinte háború közeli állapotba jutott az orosz-ukrán konfliktus, jelenleg szinte senki nem tudja, mi lesz a feszültség végkimenetele, és mi lehet a megoldás.
Egy „nyílt orosz invázió és háború” volna a legrosszabb eshetőség – mondta Christian Schulz, a német Berenberg Bank közgazdásza. Schulz ráadásul úgy látja, hogy az eddigieken felül újabb szankciók is jöhetnek a Nyugat és Oroszország között. Ez pedig komolyabb eladási hullámot is indíthat el a német exportőrök és ipari vállalatok részvényeiben, melyeknek jelentős kitettségeik vannak a régióban.
Az EKB dilemmája
Bár az Európai Központi Bank (EKB) idén már bejelentette a gazdaságösztönző intézkedéseit, sokan arra számítanak, hogy hamarosan eljön az eszközvásárlási program ideje is. Brenda Kelly, az IG Markets stratégája úgy látja, a piacok már erőteljesen árazzák az EKB eszközvásárlási programját. Mindazonáltal az elemző szerint ez azzal a kockázattal is jár, hogy az eurózóna jegybankja talán túl későn lép, ami csalódottságot kelthet a részvénypiacokon.
Mindeközben a részvényeknek az európai banki stressz tesztek eredményei között is meg kell találniuk az egyensúlyt, ami nem lesz könnyű feladat – mondja Schulz. Míg a pozitív eredmények alááshatják a vizsgálat hitelességét, addig a negatív kimenetelek tőkeemelési hullámot indíthatnak el. Ennek következtében az elemző arra számít, hogy a bankpapírok volatilitása rövid távon megnőhet, miután október végén publikálják az eredményeket.
A Fed és a kamatemelés
Mivel az Amerikai Egyesült Államok a világ legnagyobb gazdasága, az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed minden apró lépését igen érzékenyen szemlélik a piaci szereplők. Ebből adódóan az egyik legjelentősebb részvénypiaci kockázatot az jelenti rövid távon az elemzők szerint, hogy a Fed teljesen kivezeti a jelenlegi eszközvásárlási programját, illetve előkészíti a jövőbeni kamatemelését.
„Minél többen állnak át a kamatemelés oldalára a Fed Nyíltpiaci Bizottságában (FOMC), a befektetők annál idegesebbek lesznek. A magas amerikai alapkamat ugyanis általában megütheti a kötvény- és részvénypiacokat, valamint a feltörekvő piacok devizáit” – mondja Schulz.
Kelly emellett arra is felhívja a figyelmet, hogy a Fed kamatemelése aggasztóan hathat az amerikai exportra is. Miközben ugyanis az EKB éppen az euró gyengítését célozhatja egy esetleges eszközvásárlási programmal, az erős amerikai dollár kedvezőtlen hatással lehet a törékeny amerikai növekedésre.
„Az európai stagnálás nettó negatív hatással van az amerikai gazdaságra” – teszi hozzá. „Számomra a DAX a vezető index jelenleg, és úgy látom, a korrekció még nem ért véget. Arra számítok, hogy benne van a pakliban az index alámerülése a 9000 pontos szintig a harmadik negyedévben. Ez pedig a többi indexet és déli irányba hajthatja.”
Félelem és buborékok
Az általánosabb makrogazdasági helyzetet tekintve az „eltúlzott” monetáris intézkedések hatalmas „eszközár buborékot” eredményeztek – mondta Thorsten Polleit, az arany- és ezüstkereskedelemmel foglalkozó Degussa Goldhandel vezető közgazdásza. Az elemző aggodalma szerint, ha a jelenlegi rendkívül alacsony kamatkörnyezet megváltozik, a lassuló hiteláramlás jelentős kockázatokat rejthet magában a részvénypiacokra nézve.
„A számlát egyszer majd ki kell fizetni” – mondja Polleit, aki úgy látja, ez a „hitelkártyavár” össze fog omlani. „A vállalatok, elsősorban a bankok, amelyek komoly hitelpiaci kitettségekkel rendelkeznek, sérülékennyé válnak majd. Emellett az erősen eladósodott cégek is bajba kerülhetnek, és különösen azon társaságok szenvedhetik majd meg az újabb korszakot, melyek termékeit alapvetően hitelből vásárolják – például az autógyártók.”
