Ez volt az első mérés
A június 8-án tartott választásokon a kormányzó Konzervatív Párt elvesztette abszolút többségét az alsóházban, és külső támogatásra szorul törvényjavaslatai, köztük a sarkalatos bizalmi és költségvetési jellegű törvények elfogadtatásához.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”110″]
A YouGov brit közvélemény- és piackutató cégcsoport és az egyik legtekintélyesebb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) kedden ismertetett közös felmérése kimutatta, hogy az általános fogyasztói bizalmi index a választások előtti 109,1-ről 105,2-re csökkent.
Borult minden
A YouGov/CEBR-felmérés számítási módszertana szerint ez összeomlásszerű visszaesés, mivel az index többhónapos időtávlatokon belül is tipikusan néhány tizedponttal változik. A fogyasztói bizalom mérőszáma továbbra is pozitív tartományban van, a módszertan szerint a 100-as szint a semleges középérték, az ez alatti mutatók jeleznek negatív hangulatot.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A CEBR a felmérés adatait ismertető keddi elemzésében kiemeli azonban, hogy a fogyasztói bizalom indexe majdnem ugyanolyan hevesen reagált a választási eredményre, mint a brit EU-tagságról rendezett tavaly júniusi népszavazásra.
Sokkoló következményeket várnak
A referendumon a kilépést pártolók kerültek többségbe, és az utána elvégzett YouGov/CEBR-felmérésben a fogyasztói index 111,9-ről 104,3-ra zuhant. Douglas McWilliams, a Centre for Economics and Business Research alelnöke a keddi adatismertetéshez fűzött kommentárjában kifejti: a jelek arra vallanak, hogy a választási eredmény súlyos hatást gyakorolt a gazdasági kilátások megítélésére, amelyet már a Brexitet övező bizonytalanságok is rontottak.
McWilliams szerint az adatokból következtethetően a fogyasztók bizalma erőteljesen megrendült saját pénzügyi helyzetükkel és még inkább az ingatlanárakkal kapcsolatban, ez pedig hatással lesz a kiskereskedelmi fogyasztási kiadásokra.
A CEBR alelnöke közölte: a ház előzetes megítélése szerint a brit gazdaság növekedési üteme a következő hónapokban meredek ívben lassul, és csak az erőteljes külkereskedelem miatt lesz elkerülhető a recesszió.
Elkeserítő volt a csökkenés
A brit gazdaság növekedési üteme már a választások előtt lassulásnak indult: az idei első negyedévben a hazai össztermék (GDP) mindössze 0,2 százalékkal haladta meg a tavalyi utolsó negyedévben mért szintet. A tavalyi negyedik negyedévben 0,7 százalékos negyedéves összevetésű növekedést mértek Nagy-Britanniában, és a tavalyi egész évre vetített negyedévenkénti növekedési átlag 0,5 százalék volt.
A választások óta drámai mértékben zuhant a brit üzleti szektor bizalmi indexe is. A legnagyobb brit vállalatvezetői szövetség, az Institute of Directors (IoD) új felmérése szerint a vizsgálatba bevont csaknem hétszáz brit cégvezető 92 százaléka mondta azt, hogy aggasztónak tartja a választások nyomán kialakult politikai helyzetet.
Nem tervez új függetlenségi népszavazást
A skót kormány egyelőre nem terjeszt be törvényjavaslatot az újabb függetlenségi népszavazás kiírásáról, hanem megvárja, amíg tisztázódnak a Brexit, vagyis a brit EU-tagság megszűnésének feltételei – mondta kedden Nicola Sturgeon skót miniszterelnök. Sturgeon az edinburghi parlamentben felszólalva kijelentette: a június 8-án tartott nagy-britanniai parlamenti választások kampányának heteiben és azóta is számtalan skót választópolgárral találkozott, és azt tapasztalta, hogy a többség szerint túl korai lenne egy újabb függetlenségi referendum a Brexit-tárgyalásokat övező jelenlegi bizonytalanság közepette.
A skót miniszterelnök közölte: kormánya akkor tér vissza a függetlenségi népszavazás kérdésére, amikor a Brexit-tárgyalások várható eredménye már világosabban körvonalazódik. Nicola Sturgeon szerint ez jövő őszre várható. A skót kormányfő keddi bejelentésével gyakorlatilag lekerült a napirendről az a korábbi menetrend, amely nem zárta ki az újabb referendumot még a brit EU-tagság megszűnése előtt.
Ez volt a terv
Nicola Sturgeon márciusban felhatalmazást kért és kapott a skót parlamenttől az újabb skóciai függetlenségi népszavazás előkészületeinek megkezdésére, mindenekelőtt arra, hogy engedélyt kérhessen a brit kormánytól a referendum előkészítésére és meghirdetésére. A skót miniszterelnök akkor felvázolt menetrendje szerint az új népszavazást legkorábban 2018 őszén, legkésőbb 2019 tavaszáig – a brit EU-tagság megszűnésének valószínű időpontjáig – lehetett volna megtartani.
Nicola Sturgeon keddi bejelentése azonban, amely szerint a skót kormány várhatóan csak 2018 őszén veszi egyáltalán ismét napirendre a kérdést, azt jelenti, hogy 2019 végéig biztosan nem lesz újabb népszavazás a skót függetlenségről, tekintettel arra, hogy a referendum londoni és edinburghi törvényalkotási előkészítése és ennek egyeztetési folyamata legalább egy évig eltart.
Eddig támogatták
A skót függetlenségről 2014 szeptemberében már tartottak egy népszavazást, amelyen az elszakadást ellenzők győztek 55 százalékos többséggel. A felmérések azt mutatják, hogy a skót közvélemény azóta sem támogatja meggyőző többséggel a függetlenséget, annak ellenére sem, hogy a brit EU-tagságról tavaly rendezett referendumon – amelyen országos átlagban a kilépést pártolók kerültek szűk, 51,9 százalékos többségbe – a skótok 62 százaléka a bennmaradásra voksolt.
