Ma piaczárás után derül ki, hogy a Standard & Poor’s hitelminősítő módosít-e Magyarország hitelbesorolásán. Kiss Mónika, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője és a piaci konszenzus szerint is maradhatunk a befektetésre nem ajánlott, BB+ kategóriában.
Erre számíthatunk
A Standard & Poor’s ma vizsgálja a magyar államadós-osztályzatot. A nemzetközi hitelminősítő idei felülvizsgálati menetrendjében ez a szuverén magyar besorolások értékelésére kitűzött második idei időpont, utána az idén már nem szerepel e cég listáján a magyar államadós-besorolás értékelése.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”99″]
Az S&P várhatóan péntek este, az európai piaci zárások után jelenti be döntését Londonban. A Standard & Poor’s előzőleg március 18-án vizsgálta Magyarország hosszú és rövid futamidejű, devizában és forintban fennálló államadósságának „BB plusz/B” szintű besorolását, amelyet akkor változatlan stabil kilátással megerősített. A mai bejelentéssel talán ezt a stabil kilátást javíthatják pozitívra.
Már így is érezhető a trend
Augusztusban mérséklődött a bankrendszer forintlikviditása, a három hónapos jegybanki betétek 91,3 milliárd forintos csökkenése meghaladta az egynapos betétek átlagállományának 34,3 milliárd forintos és az egyéb betétek 26,5 milliárdos növekedését – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikai mérlegének hétfőn közzétett előzetes adataiból.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Berendezkedhetünk az alacsony kamatra?
Az UniCredit Bank elemzői szerint a jelenlegi 0,9 százalékos alapkamatszint tartósan, egészen 2018-ig megmaradhat, miután az Európai Központi Bank és az amerikai Fed ellentétes kamat- és monetáris lépésekre készül, ráadásul az MNB-nek viszonylag széles eszköztára van arra nézve, hogy kamatlépés nélkül is elérje monetáris céljait – mondta Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke, az UniCredit Bank elnök-vezérigazgatója a Kecskeméten megrendezett Közgazdász Vándorgyűlésen csütörtökön.
Kiemelte, hogy a válság hatására a bankok mérlegfőösszegét nézve jelentősebb zsugorodást mutatott Magyarország, mint a régió többi országa, a legnagyobb gondot az ügyfélhitelek leépülése jelenti. A vállalati hitelek tekintetében még mindig a válság előtti utolsó év állománya alatt vagyunk, miközben a régió többi országában a vállalati hitelállományok bővülése már régóta tart.
