Ezek a fő számok
Márciusban 345,3 milliárd forint lett a havi hiány a tavalyi 378,4 milliárd forinttal szemben, míg a tavalyi első negyedévben 198,2 milliárd forint volt a deficit. Január-márciusban a központi költségvetés hiánya 882,8 milliárd forint volt, az elkülönített állami pénzalapok 16,3 milliárd forintos deficittel zártak, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 27,2 milliárd forintos többletet értek el. A költségvetési folyamatok alapján a kormány idén 2,4 százalékos hiánycéllal számol – olvasható a tárca közleményében.
Ha szeretnéd megismerni, hogyan kereskednek a profik az online tőzsdén, a Tőzsde napon konkrét tippeket kaphatsz tőlünk, amelyeket azonnal beépíthetsz a kereskedésedbe. A részvétel ingyenes, viszont regisztrációhoz kötött! (x)
Kiadások és bevételek
Az NGM közleménye hangsúlyozza, az első negyedévi hiány kialakulásában az is szerepet játszott, hogy a tavalyi 252,2 milliárd forinttal szemben 651,7 milliárd forintot tettek ki a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok uniós kiadásai, míg mindössze 60,8 milliárd forint bevételt tudott az ország elszámolni Brüsszeltől. A tavalyi első negyedévben ennél is kevesebb, 8,1 milliárd forint folyt be az uniótól az egész évi 1015,2 milliárdból.
Az NGM utalt arra is, hogy a deficit mértékét a Modern városok program és az Egészséges Budapest program kiadásai is növelték.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Az első negyedévben az általános forgalmi adóból származó bevételek 121,5 milliárd forinttal, a személyi jövedelemadóból származó bevételek 66,7 milliárd forinttal, míg a biztosítottak által fizetett nyugdíj-, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékok 68,6 milliárd forinttal haladták meg a tavaly január-márciusit.
A foglalkoztatás bővülése és a béremelések nyomán úgy tudnak növekedni a költségvetési bevételek, hogy közben az adócsökkentések és adókedvezmények révén több pénz marad a magyar családoknál – összegezte a minisztérium.
Az NGM emlékeztetett: márciusban a költségvetés mozgástere lehetővé tette, hogy minden nyugdíjas és nyugdíjszerű ellátásban részesülő személy egyszeri, 10 ezer forintos Erzsébet-utalványt kaphasson, amelynek értéke 27,7 milliárd forintot tett ki.
Így kommentál a minisztérium
Reális a 2,4 százalékos hiánycél – mondta Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államháztartásért felelős államtitkára hétfőn az adatokra reagálva.
Kiemelte, hogy a 872 milliárd forintot közelítő hiány több mint fele részben az európai uniós programok megelőlegezéséből fakad, 650 milliárd forint feletti a kedvezményezett vállalkozások, önkormányzatok számára kifizetett uniós támogatások összege. A hiány másik fele tervezett kiadásból adódik, például béremelésekből, illetve állami fejlesztési programokból.
Banai Péter Benő hangsúlyozta, a kormány vállalta, hogy minden uniós támogatást kifizet a vállalkozásoknak, amelyet az Európai Bizottság majd később átutal. Az államtitkár szólt arról, hogy a legtöbb bevételi jogcímen érdemi növekedést számoltak el 2018 első három hónapjában az előző év hasonló időszakához képest.
Az év egészére reálisan lehet számolni 4 százalék feletti gazdasági növekedéssel, ez a bővülés adja a fedezetét azoknak a kiadásoknak, amelyeket többletberuházásra, bérekre fordít az állam – tette hozzá az államtitkár.
