Szövetségesekre van szükség
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a Pallas Athéné Domus Innovationis Alapítvány (PADI) Innovatív vállalkozások a Kárpát-medencében című hétfői konferenciáján kiemelte: a Kárpát-medencei terv megalkotásához szövetségesekre van szükség, ennek érdekében fel kell tárni a térség tudásközpontjait. A konferencia célja az volt, hogy a térség innovatív vállalkozásai fejlődésük érdekében minél szélesebb körű együttműködést alakítsanak ki egymással.
Matolcsy György kiemelte: az innováció a Kárpát-medencei közös fejlődés, növekedés motorja. A jegybank elnöke jelezte: fel kell tárni a tudásközpontok mellett azokat a kis- és középvállalkozásokat is, amelyek dinamikus fejlődésre képesek. Matolcsy György emlékeztetett, hogy a jegybank növekedési hitelprogramja 28 ezer kis- és középvállalkozás (kkv) hitelhez jutását, és ezzel fejlődését segítette.
Még több változás várható a bankrendszerben
Rámutatott: az MNB azért vette meg a Budapesti Értéktőzsdét, hogy a tőkepiac oldaláról is támogassa a kkv-k megerősödését, hogy a kkv-k a tőzsdén keresztül „kapjanak vérátömlesztést”. Az MNB elnöke hangsúlyozta, a vállalkozások innovációjának segítésében jelentős szerepe van az államnak, az uniós források felhasználásának, és a bankok hitelezésének.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Matolcsy György jelezte: további változások, átalakítások várhatók a magyarországi bankrendszerben is, mert a hazai pénzintézeti szektor napjainkban még kevéssé alkalmas az innovatív vállalkozások segítésére. A jövőben a kockázati tőketársaságok jelentős lendületet adhatnak a kkv-knak az innovatív fejlesztésekben – tette hozzá.
Matolcsy György kiemelte, a világ innovációs fejlődését tekintve Budapest már egy pezsgő innovációs központ, amely a kutatás-fejlesztésben a londoni, vagy párizsi innovációs térség mellé képes felzárkózni, egyes területeken fel tudja velük venni a versenyt.
Van még mit csinálni
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke szerint a világban azok a gazdaságok tudtak sikeresen fejlődni, gazdasági csodákat felmutatni, amelyek össze tudták kapcsolni a tudás és a gazdaság fejlődését. Az MKIK elnöke ezek között említette a német, a japán, a dél-koreai, illetve a finn gazdaságot, hozzátéve, Magyarországnak is a tudásalapú gazdaságra, az oktatás további átalakítására, a gazdaság igényeihez történő igazítására kell helyeznie a hangsúlyt.
