Minden rendben indult
Mucsi Tamás elmondta: mind a 10 331 szavazókör szavazatszámláló bizottsága megkezdte munkáját, biztosítottak a szavazás feltételei, az első választópolgárok mindenhol leadhatták voksukat.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”99″]
Néhány helyen póttagot kellett bevonni, mert a szavazatszámláló bizottság tagja vasárnapra megbetegedett, de erről soron kívül intézkedtek. Az országos népszavazáson a szavazókörök zárásáig, este 7 óráig valamivel kevesebb mint 8 millió választópolgárt várnak az urnákhoz.
A kormány által népszavazásra feltett kérdés úgy szól: „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”
Már megvannak az első adatok
7 óráig a szavazásra jogosultak 1,16 százaléka (92 524 szavazó) adta le szavazatát a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.
A fővárosban a szavazók 0,78 százaléka, 10 522 választópolgár adta le szavazatát 7 óráig. A megyék közül a részvételi arány 7 órakor Békés megyében volt a legmagasabb, 1,47 százalék, ami 4294 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Baranya megyében volt: 1,04 százalék, 3238 szavazó.
Az NVI a nap folyamán kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok 9 óra után lesznek elérhetők az NVI honlapján.
Útmutató a szavazáshoz
Szavazni kizárólag a személyazonosság, valamint a lakcím vagy a személyi azonosító (személyi szám) igazolása után lehet a vasárnapi országos népszavazáson az ország 10 331 szavazókörében reggel 6 és este 7 óra között.
A népszavazáson kizárólag személyesen és – a korábban átjelentkezésüket kérők kivételével – csak a választópolgár lakóhelye szerint kijelölt szavazókörben lehet szavazni. A szavazóhelyiségben csak az a választópolgár szavazhat, aki a névjegyzékben szerepel, a szavazatszámláló bizottság vasárnap már senkit nem vehet fel a névjegyzékbe.
Hogy igazoljuk magunkat?
A szavazatszámláló bizottság feladata ellenőrizni a választópolgár személyazonosságát. A választópolgár bármilyen típusú személyi igazolvánnyal igazolhatja személyazonosságát: a kártyaformátumúval és a régi típusú, könyvecske formájú személyi igazolvánnyal egyaránt (utóbbi lehet a régi, kemény borítójú, a népköztársasági címerrel vagy a puha borítójú, a köztársasági címerrel).
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A bizottság elfogadja a kártya formátumú ideiglenes személyi igazolványt, a kártya formátumú gépjármű-vezetői engedélyt és az 1998 végétől kiadott lézergravírozott útleveleket is. Az egyes okmányok igénylése során, a kérelem benyújtásakor kapott átvételi elismervény (A4-es nyomtatott lap) azonban nem alkalmas a személyazonosság igazolására.
Ha a személyazonosító igazolvány nem tartalmazza a lakcímet, akkor a lakcím igazolására is szükség van a szavazáshoz vagy lakcímkártyával, vagy a lakcímbejelentésről szóló átvételi elismervénnyel. A személyi azonosító, vagyis a személyi szám a lakcímkártya hátoldalán van, valamint tartalmazza a hatósági bizonyítvány, illetve igazolás a személyi azonosító jelről.
Figyeljünk az érvényességre
A személyazonosságot tehát nem lehet érvénytelen igazolvánnyal vagy azzal igazolni, hogy a bizottság egyik tagja ismeri a választót. Ugyanez a helyzet a lakcímkártyával is: ha a választópolgár nem régi típusú személyigazolvánnyal igazolja magát, amelyben ez az adat is megtalálható, akkor hiába tudja róla a bizottság tagja, hogy a választókerületben lakik, el kell utasítani.
A szavazásra nem jogosult, visszautasított polgárokról a jegyzőkönyvvezető jegyzéket vezet.
Ha a szavazásnak nincs akadálya, a szavazatszámláló bizottság átadja a választópolgárnak a szavazólapot, amelyet a bizottság egy tagja a választópolgár jelenlétében hivatalos bélyegzőlenyomattal lát el. A választó egy borítékot is kap, ebbe teheti szavazatát, mielőtt az urnába dobja.
