Mit mond a statisztika?
Az adatok kissé vegyesek. Az eurózóna kompozit beszerzési menedzser indexe továbbra is figyelemre méltóan stabil volt, tisztességes növekedési szinteket mutatott és február óta szinte töretlenül alakult. Az új megrendelések mintha kissé lassabban érkeznének, és a foglalkoztatottság is észrevehetően alacsonyabb, mint az ötéves rekord, Németország várakozáson aluli teljesítményével a 2014 óta tapasztalt legnagyobb csökkenést mutatta.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”100″]
Az olasz PMI továbbra is lejtmenetben van, és egyre inkább úgy tűnik, mintha ez lenne a térség Achilles-sarka. Ezzel szemben Franciaország PMI-je egyéves csúcsot döntött, de Spanyolország mutatója is nagyon jól tartja magát. A többi augusztusi felmérés viszont az eurózóna általános gyengélkedésére utalt. Az Európai Bizottság üzleti hangulatindexe, a Business Climate Indicator 2013 óta nem látott mélypontra zuhant. Folytatódott a fogyasztói bizalom csökkenése, a munkanélküliségi ráta pedig immár négy hónapja 10,1%-on stagnál.
A kiskereskedelem júliusban újabb nagyon erős hónapot zárt, a mutató az egy évvel ezelőtti értéknél 2,3%-kal magasabb volt. A magánszektornak nyújtott hitelek volumene fokozatosan elhagyja a korábbi alacsony szinteket. Az infláció a vártnál alacsonyabb volt – a maginfláció mértéke éves szinten 0,8%-ra csökkent.
Lassulásra utaló jelek
Az adatok továbbra is stabil, bár nem túl látványos növekedésre utalnak. Egyelőre az erőteljes reáljövedelemnövekedésből táplálkozó privát fogyasztás jelentős szerepet játszik az összesített növekedésben. Ezzel együtt a fogyasztói bizalom újabban tapasztalható, kis mértékű csökkenése a közeljövőben várható lassulásra utal, mivel lassan eláll az alacsonyabb energiahordozó-árak által eddig előidézett hátszél.
A hitelfeltételek viszont tovább enyhülnek, és a költségvetési politikák jobban támogatják a hitelkamatlábat, ráadásul további lazítás is várható. Az infláció valószínűleg szerény mértékben tovább nő (ennek alapvető oka az energiaárak emelkedése lehet), de az év hátralevő részben azért visszafogott lesz.
Brexit és EKB
Az Egyesült Királyság növekedésének a Brexit miatt beállt lassulása az év második felében (és a Brexit-tárgyalások sebességétől függően akár később is) vélhetően némileg rányomja majd a bélyegét az eurózóna hangulatára és növekedésére. Mivel az eurózóna áruexportjának több mint 7%-a az Egyesült Királyságból származik, az első tárgyalási kör hatásai a kereskedelem közvetítésével közvetlenül is érezhetőek lesznek. Ez azt jelenti, hogy az év vége felé számítani lehet az eurózóna növekedésének kis mértékű lassulására.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Bár az EKB úgy döntött, hogy szeptemberi ülésén nem hoz intézkedéseket, komoly esély van arra, hogy decemberben további lépéseket tesz majd. Valószínűnek látszik a mennyiségi lazítás 2017. márciusi határidejének (hat-kilenc hónappal történő) meghosszabbítása és a kötvényvásárlások kapcsán bevezetett önkéntes korlátozások módosítása, hogy tovább bővüljön az elfogadható eszközök köre (ez utóbbi azonban attól függ majd, hogy hogy állnak a kötvényhozamok az adott pillanatban).
A növekedésen kívül a politikai kockázatok is fontos témát szolgáltatnak, hiszen közeledik az alkotmánymódosításról szóló olasz népszavazás és a menekültek befogadásáról szóló magyar referendum is – ez pedig további piaci volatilitást idézhet elő a következő hónapokban.
