Jakab István megítélése szerint a 2014-2020-as uniós költségvetési ciklusban a magyar mezőgazdaság csak az ágazat minden szereplőjének összefogásával, partnerségével lehet versenyképes. Mint mondta, ez az összefogás a gyakorlatban professzionális tanácsadói és információ-közvetítő hálózatot kell, hogy jelentsen. Az ágazat szereplőinek ugyanis naprakésznek kell lenniük a jogszabályi hátteret, a pályázati lehetőségeket és a piaci folyamatokat illetően is.
„Magyarországon a termelés jó, a tudás megvan ehhez” – hangoztatta Jakab István, aki az integráció mélyítéséhez vezető lépésnek értékeli a debreceni agrárgazdasági bizottság létrejöttét is.
Idén népszerűbb volt az agrárcentrum
Nagy János, a Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centrumának (DE-AGTC) elnöke elmondta, hogy január 1-jétől az agrárcentrum egy egymillió hektáros földterületet érintő információs bázishoz biztosít hozzáférést a megyei agrárkamara tagjainak. Az agrárcentrumon található MAG-házat Kelet-Közép-Európa egyik legfejlettebb adatbázisának mondta, ahol például a földek tápanyagszintje ellenőrizhető vagy a fagyveszély is előre jelezhető.
Az idén 21 százalékkal több elsőéves hallgató iratkozott be az agrárcentrum karaiba, mint tavaly. Meglátása szerint ez is jelzi az agrárképzés presztízsének növekedését, a képzés színvonalát pedig az is növelni fogja, hogy jövőre az agrártudományi központba integrálják az egyetem közgazdasági képzését.
Akinek van ötlete, az jelezze
Pajna Zoltán, Debrecen alpolgármestere a rendezvény mintegy ötven résztvevőjének figyelmébe ajánlotta, hogy jelenleg is folyik a cívisváros fejlesztési stratégiájának kidolgozása és arra hívta fel őket, hogy maguk is tegyenek javaslatokat a fejlesztési irányokat illetően. Debrecen folytatja az innovatív és tudásalapú gazdaságfejlesztési stratégiát, az agráriumnak pedig a feldolgozóipar és az egyetemi tudásbázis jelenléte is perspektívát kínál.
Pajna Zoltán a jövő egyik fejlődési lehetőségnek az idegenforgalmat nevezte, ugyanis szerinte hagyományt kell teremteni abból, hogy a vendéglátás a helyi alapanyagokra és gasztronómiai sajátosságokra támaszkodjon.
Még ötvenmilliárdot költhet a megye
Bodó Sándor, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke jelezte: 2020-ig mintegy 50 milliárd forintnyi fejlesztési forrást használhat fel a megye. Kis Miklós, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke szerint az agrárgazdasági bizottságok munkája teremtheti meg a folyamatos kapcsolatot a döntéshozók és az agrárium szereplői között. A debreceni települési agrárgazdasági bizottság megalakítását követően szakmai előadásokkal folytatódott a rendezvény a Debreceni Egyetem agrárcentrumán.
