Fontos megállapodás született a Mol és a szerb állam között a NIS jövőjéről, amely Szerbia üzemanyag-ellátásának egyik kulcsszereplője. A tét nem kicsi. Az orosz tulajdonosi háttér miatt amerikai szankciók alá került vállalat sorsa egyszerre érinti a régiós energiapiacot, a pancsovai finomító működését és Szerbia ellátásbiztonságát.
Fordulat a szerb olajcég ügyében. Forrás: NIS
Megállapodott a Mol és Szerbia a NIS jövőjéről
Sikerült lezárni valamennyi nyitott kérdést a magyar Mol és a szerb állam között a Szerbiai Kőolajipari Vállalat, vagyis a NIS jövőjével kapcsolatban. Dubravka Djedovic Handanovic szerb energiaügyi miniszter szerdán közölte, hogy kompromisszum született a felek közötti részvényesi megállapodás ügyében.
A megállapodás különösen fontos, mert a NIS Szerbia egyik stratégiai jelentőségű energetikai vállalata, amelyhez az ország egyetlen kőolajfinomítója, a pancsovai finomító is tartozik. A társaság jövője az amerikai szankciók miatt került a térségi energiapiac egyik legfontosabb kérdésévé – számolt be a tárgyalásokról a Reuters.
Szerbia nagyobb befolyást szerezhet a NIS-ben
A szerb energiaügyi miniszter tájékoztatása szerint a megállapodás egyik kulcspontja, hogy amennyiben az orosz Gazpromnyefty megállapodik a Mollal a NIS 56,15 százalékos részesedésének eladásáról, és az Egyesült Államok pénzügyminisztériumának Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatala, az OFAC jóváhagyja a tranzakciót, a szerb állam további 5 százaléknyi NIS-részvényt vásárol.
Ez a lépés Belgrád számára nagyobb beleszólást adna a stratégiai döntésekbe. A miniszter szerint a szerb állam képviselői a NIS igazgatótanácsában szélesebb jogosítványokat kapnának, így nagyobb szerepük lehetne a döntések meghozatalában, illetve az ország szempontjából kedvezőtlen döntések megakadályozásában. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy Szerbia a NIS 2008-as privatizációja óta nem rendelkezett ilyen mértékű befolyással a vállalat működésére.
A pancsovai finomító működése kulcskérdés
A megállapodás másik fontos eleme a pancsovai kőolajfinomító jövője. A szerb miniszter szerint a magyar fél kötelezettséget vállalt arra, hogy a finomító a jövőben is a korábbiakhoz hasonlóan működjön.
Ez azt jelenti, hogy a finomító legalább akkora éves átlagkapacitással üzemelne, mint az amerikai szankciók bevezetését megelőző négy évben, amikor a NIS jó üzleti eredményeket ért el. A pancsovai üzem működése alapvető fontosságú a szerbiai üzemanyagpiac ellátása szempontjából, ezért ez a kérdés Belgrád egyik legfontosabb prioritása volt.
A NIS pancsovai finomítója Szerbia egyetlen ilyen létesítménye, éves kapacitása mintegy 4,8 millió tonna kőolaj. Emiatt a vállalat tulajdonosi szerkezetének rendezése nemcsak pénzügyi, hanem ellátásbiztonsági kérdés is.
Az amerikai szankciók miatt sürgős a rendezés
A NIS helyzete azután vált bizonytalanná, hogy az Egyesült Államok 2025. október 9-én szankciókat vezetett be a társaság ellen az orosz többségi tulajdon miatt. A szankciók miatt a vállalat működése és kőolajellátása is érzékeny kérdéssé vált.
A Mol-csoport január 19-én jelentette be, hogy kötelező érvényű keretmegállapodás fő feltételeiről állapodott meg a Gazpromnyefttyel. Ennek értelmében a magyar társaság megvásárolná a NIS 56,15 százalékos részesedését. A tranzakció véglegesítéséhez azonban több jóváhagyásra is szükség van, köztük az OFAC engedélyére. A tárgyalások jelenleg is zajlanak a Gazpromnyefty és a Mol között az orosz tulajdonrész átvételéről.
Az ADNOC is beléphet kisebbségi tulajdonosként
A Mol nemcsak az orosz tulajdonrész átvételéről tárgyal. A társaság korábbi tájékoztatása szerint egyeztetéseket folytat az Egyesült Arab Emírségek nemzeti olajvállalatával, az ADNOC-kal is annak esetleges kisebbségi tulajdonosi belépéséről a NIS-be.
Ez azt jelezheti, hogy a Mol hosszabb távon több szereplős, regionális jelentőségű tulajdonosi struktúrában gondolkodik. A NIS ugyanis nemcsak Szerbiában fontos vállalat. Finomítói, kereskedelmi és kutatás-termelési eszközei miatt a közép- és délkelet-európai energiapiacon is jelentős szereplő.
A Mol lehet a kulcsszereplő Szerbia olajcégének átalakításában
A NIS jelenlegi tulajdonosi szerkezetében az orosz Gazprom 11,3 százalékos, a Gazpromnyefty pedig 44,9 százalékos részesedéssel rendelkezik. A szerb kormány részesedése 29,87 százalék, a fennmaradó rész kisrészvényesek kezében van.
A mostani megállapodás ezért nem csupán vállalati tranzakció, hanem geopolitikai és energiabiztonsági jelentőségű ügy is. Szerbia számára a cél az üzemanyag-ellátás stabilitása és a stratégiai döntések feletti nagyobb állami kontroll. A Mol számára pedig a NIS megszerzése tovább erősítheti a társaság pozícióját a közép- és délkelet-európai energiapiacon.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
Címlapkép forrása: NIS
