Bár a korábbi évek drasztikus áremelkedései után a fogyasztók még mindig óvatosak, a számok makacs tények: az infláció visszatért a normális kerékvágásba.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb tavaszi adatai szerint a fogyasztói árak éves alapon mindössze 2,1%-kal emelkedtek. Ez a friss magyar inflációs adat nemcsak alacsony, de konkrétan a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 3%-os inflációs céljának és a toleranciasávjának az alsó szélét súrolja.
Gazdasági elemzők szerint a jelenlegi alacsony mutató részben egy technikai hatásnak köszönhető. Kikerült a bázisból a korábbi kiskereskedelmi árrésstopok kivezetésének utóhatása, miközben a stabilabbá váló forintárfolyam is kifejtette ármérséklő hatását az importált termékeknél.
Ha a motorháztető alá nézünk, jól látható, hogy az áremelkedés Magyarországon igencsak felemás képet mutat az egyes szektorokban.
Mi drágult és mi lett olcsóbb? – Friss KSH inflációs adatok
A tavaszi árstatisztikák legfontosabb tanulsága, hogy a mindennapi megélhetést leginkább meghatározó élelmiszerek árai szinte teljesen stagnáltak. Éves alapon mindössze 1,5%-os növekedést, havi szinten pedig elhanyagolható, 0,1%-os elmozdulást mértek a boltokban.
A legnagyobb áremelkedést a következő termékkörök mutatták fel:
- Szeszes italok és dohányáruk: 4,1%-os drágulás éves összevetésben.
- Szolgáltatások: 4,0%-os növekedés (az év eleji visszatekintő árazások és a béremelések költségei miatt).
Ezzel szemben a háztartási energia árai minimálisan (-0,4%-kal) még csökkentek is az előző év azonos időszakához képest.
A fogyasztói árindex alakulása (Táblázat)
| Termékkör | Havi árváltozás | Éves árváltozás |
| Élelmiszerek | +0,1% | +1,5% |
| Szolgáltatások | +0,7% | +4,0% |
| Szeszes italok, dohány | 0,0% | +4,1% |
| Háztartási energia | -0,9% | -0,4% |
| Tartós fogyasztási cikkek | -0,1% | +2,7% |
| Összesített fogyasztói árindex | +0,4% | +2,1% |
Hogyan reagál az MNB a magyar infláció alakulására?
A maginfláció – amely a gyorsan változó energia- és élelmiszerárak kiszűrésével mutatja meg a gazdaság belső árnyomását – 2,2%-on alakult, ami szintén az árstabilitás irányába mutat.
Ugyanakkor a kedvező statisztikák ellenére a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa óvatos marad. Legutóbbi ülésén a jegybank 6,25%-on tartotta az alapkamatot, jelezve, hogy a nemzetközi környezet (például a közel-keleti geopolitikai feszültségek és a globális kamatvárakozások) kockázatot jelent. A szakértők szerint a kamatlábak érdemi faragására a június végi, átfogó Inflációs Jelentés megjelenéséig kevés az esély.
Miért magasabb a lakosság inflációs érzete? Bár a 2,1%-os magyar infláció makrogazdasági szempontból siker, a szubjektív megélt infláció a felmérések szerint jóval magasabb. Ennek oka, hogy a fogyasztók a pénztáraknál a 2-3 évvel ezelőtti bázisárakhoz viszonyítanak, ráadásul a sűrűbben igénybe vett szolgáltatások (fodrász, autószerelő, banki díjak) továbbra is az átlag felett drágulnak.
Mit hoz a jövő?
A magyar gazdaság az év első felében sikeresen maga mögött hagyta a magas infláció korszakát. A kérdés már csak az, hogy a lassan magára találó lakossági fogyasztás, a reálbérek emelkedése és az üzemanyagárak világpiaci alakulása hoz-e újabb feszültséget az év második felében.
