Egy tudósokból és befektetőkből álló csoport kísérelte meg Izlandon a hő kinyerését a vulkánok magmájából. A projekt két esztendővel ezelőtt félbe szakadt. Az elkészült kiértékelések azonban azt mutatják, hogy a vulkánokkal, mint energiaforrásokkal mégiscsak érdemes foglalkozni. A kísérletek Iceland Deep Drilling Project (IDDP) váltak ismertté. A céljuk vulkanikus energiaforrásra épülő harminchat megawattos erőmű fejlesztése volt.
Vizet sajtolnak a forró kőzetekbe
A forró magmára épülő technológia a Magma-EGS (Enhanced Geothermal System) nevet kapta. Az eljárás során az energiát közvetlenül a forró magmából nyerik ki. Az eljárás látszólag egyszerű, vizet sajtolnak a szakemberek a talajba, amely ott felforr, s az így keletkezett gőz turbinákat hajt meg.
Az első lépések eredményesek is voltak. A kutatóknak sikerül mélyfúrásokkal két kilométerre a felszín alá jutniuk, és bepumpálniuk a vizet a forró kőzetekbe. A gondok azonban ekkor kezdődtek. Savtartalmú gőz keletkezett, ez és a magas hő különös megterhelést jelentett a berendezéseknek, különösen a csöveknek.
Eredetileg az izlandi energetikai hatóságok még mélyebb fúrásokat terveztek. Külföldi tudósokkal közösen öt kilométer mélyre akartak behatolni a vulkáni kőzetekbe, s elérni azokat a rétegeket, amelyekben az úgynevezett „veszélyes vizek” találhatóak. Ezeknek a hőfoka 400-600 fok között van, a nyomás itt 250 bar. Ezekhez a vizekhez azonban nem sikerült eljutniuk a kutatóknak. Ekkor váltottak arra az elképzelésre, hogy a két kilométeres mélységben lévő kőzetek hőjét hasznosítják. Hagyományos hőerőművek egyébként általában 200 fokos gőzzel és 25 bar nyomással üzemelnek.
Izland újabb mélyfúrásokat tervez a forró magmában rejlő energia kiaknázására. Közben azonban a kutatóknak a terhelést jobban bíró építőanyagokat is ki kell kísérletezniük. Speciális csöveket kell kifejleszteniük, amelyeknek sok évig kell elviselniük a nagyobb megterhelést. Csak ezek után lesz lehetséges, hogy a fogyasztásra alkalmassá tegyék ezt az energiaforrást.
Tizenötmillió eurót fordítanak a kutatásokra
Izland a vulkanikus energia kutatására, a mélyfúrásokra és az egyéb kísérletekre az elkövetkező esztendőkben tizenötmillió eurót kíván fordítani. A kutatók szerint a magma alapú geotermikus energiával harminc százalékkal több energia termelhető, mint a hagyományos hőerőművekben. Az egyetlen hátrány, hogy ez az energiaforrás földrajzi adottságokhoz kötött.
Mindazonáltal nem csak Izland kísérletezik a vulkáni energia kiaknázásával. Ausztráliában és Japánban is kísérleteznek ezzel a technológiával. A híres Massachusetts-i Technológiai Intézet (Massachusetts Institute of Technology- MIT) egyenesen azt jövendöli, hogy a vulkáni energiaforrások egyszer, a közeli jövőben még nagy szerephez juthatnak. Az említett földrajzi területeken kívül nagy lehetőségek rejlenek a többi között Kaliforniában, El Salvadorban, Kenyában, a Fülöp-szigeteken és Costa Ricában.
Magyarországnak is lehetősége van a földhő hasznosítására
Közép-Európában Magyarországnak vannak különleges adottságai. A Kárpát-medence közismerten bővelkedik a termálvizekben. Az ezekben lévő energiát már most is hasznosítják az agrárgazdálkodásban. A tőzsdén is szereplő cég, a PannErgy városok hőellátására dolgozott ki, s valósít meg projekteket.
