Az ipar nagyon szenved
A szakemberhiány elsősorban a fémiparra, az építőiparra jellemző, de érinti az egész kisipart – tette hozzá. Németh László szerint a szakemberhiány egyes településeken a szolgáltatások ellátását veszélyeztetheti, illetve akadályozhatja a pályázatokon való indulást is, mert a kiírások általában foglalkoztatásbővítést írnak elő.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”96″]
Az IPOSZ elnöke szerint a kisiparban a munkaerőhiányt némileg orvosolni lehet a közmunkások munkaerőpiacra segítésével, egyrészt átképzéssel, másrészt kellenek jó segédmunkások is. Emellett ösztönözni kellene a mestereket abban, hogy a gyakorlati ismereteket átadó képzésben minél inkább vegyenek részt – mondta. Mindezzel párhuzamosan az IPOSZ elnöke szerint valós bérfelzárkóztatást kellene indítani Magyarországon, hogy a jó szakmunkások az országban maradjanak.
Országos szinten komoly a gond
Magyarországon mintegy 50 ezer betöltésre váró álláshely volt az idei első negyedévben, egyes ágazatokban, illetve régiókban már komoly munkaerőhiány alakult ki. A betöltetlen állások aránya az információ és kommunikáció nemzetgazdasági ág vállalkozásainál, száma pedig a feldolgozóiparban volt a legmagasabb a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett statisztikai tükör elemzése szerint.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Az első negyedévében a nemzetgazdaság legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásainál 36 ezer, a költségvetési intézményeknél 14 500 állás várt betöltésre. Előbbi közel 9 ezres, mintegy 33 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest – áll az elemzésben.
A versenyszférában ez év első negyedévében száz álláshelyre 1,7 olyan álláshely jutott, amelynek betöltése érdekében a cégek lépéseket tettek, vagy terveztek tenni a közeli jövőben – közli az összegzés.
