A Genertel Biztosító Zrt., idén is 1000 főt kérdezett meg utasbiztosítási felmérése alkalmával. A kutatás során 3 nagy csoportba sorolták a kérdéseket: az utazók hány százaléka köt utasbiztosítást és mi alapján dönt? Milyen módon kötnek biztosítást? Mennyire vagyunk tisztában magával az utasbiztosítással?
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”110″]
Sokkal többen nyaralnak idén
Az elmúlt két évhez képest jelentősen csökkent azok aránya, akik nem engedhetnek meg maguknak egy utazást; 2016-ban 49 százalék, 2015-ben 50 százalék, idén csupán a megkérdezettek 23 százaléka nem utazik sehová. Belföldre a megkérdezettek közel 46 százaléka utazik (2016: 34 százalék), külföldre pedig tavalyhoz képest 12 százalékkal többen, 29 százalék tervez utazást. A külföldi nyaralást választók közül kb. 10 százalék Horvátországban nyaral.
Nincsen érdemi változás tavalyhoz képest az utasbiztosítást kötők számában; a tavalyi 73-hoz képest a válaszadók 74 vszázaléka mondta azt, hogy minden esetben köt, míg 18 százalék csak néha (2016: 8 százalék). A tavalyi 19 százalékhoz képest viszont 8 százalékra csökkent azok aránya, akik soha nem kötnek biztosítást.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Ár-érzékeny a magyar
Még mindig nagyon ár-érzékeny a magyar piac, tavalyhoz hasonlóan idén is 40 százalék válaszolta azt, hogy kizárólag ár alapján dönt egy utasbiztosítás mellett. Érdekes azonban, hogy nőtt a kiegészítők fontossága; idén 41% dönt ez alapján, tavaly alig 20 százalék.
Nőtt azok száma is, akik az adott biztosító ismertsége vagy ajánlása miatt döntenek az adott biztosítás mellett; 34 százalékra a 2016-os 26-ról.
Egyre többen kötnek neten utasbiztosítást
A válaszadók 47 százaléka interneten köti meg biztosítását, ez 7 százalékkal több, mint tavaly. Az elmúlt évhez hasonló arányban – 46 százalék – választják a klasszikus személyes kötést. 8 százalék alatti a telefonon kötők aránya.
Ami a preferált napidíjakat illeti, itt jelentős az eltérés tavalyhoz képest; a tavaly mért 45 százalékhoz képest, idén már 74 százalék tart reálisnak 200-400 forint/fő/nap díjat, alig 12 százalék (2016: 3 százalék%) pedig 400-900 forint/hó közötti sávban mozgót. A fennmaradó 14 százalék 200 forint/fő/nap díjjal lenne boldog.
Kicsit kevesebbet tudunk, mint tavaly
A válaszokból kiderült az is, hogy 2016-hoz képest valamivel kevesebbet tudunk magáról az utasbiztosításról; arról, hogy mit tartalmaz jellemzően az egy alap csomag. A megkérdezettek fele, illetve harmada nem tudja, hogy a gépjármű assistance és a poggyászbiztosítás is része lehet az alapcsomagnak, ahogyan 45 százalék nem tudta, hogy az orvosi-és mentési költséget is tartalmazza. Ezek az arányok, kisebbek voltak tavaly, azaz, még ha néhány százalékkal is, de jobban tisztában voltunk az utasbiztosítás által tartalmazott szolgáltatásokkal.
Tippek utasbiztosításhoz
– A személyes adatok pontos kitöltésére fontos odafigyelni, gyakran előfordul, hogy gondot okoznak a pontatlanul megadott adatok.
– Sok vitás helyzettől, kellemetlenségtől óvhatjuk meg magunkat, ha a káreseményről az a személy nyilatkozik, akivel a kár történt és nem rokon vagy ismerős, hiszen így elkerülhetőek a félreértések.
– Ne csak az ár alapján döntsünk! Érdemes végigolvasni a különböző szintű csomagok szolgáltatásait és a mi nyaralásunkhoz leginkább passzoló biztosítást kötni. Csupán egy kiragadott példa a sok egyéb szempont mellett, hogy az alap és középszintű csomagok nem tartalmazzák (vagy csak alacsony limittel) a jogvédelmi-ügyvédi költségek fedezését, holott ez jellemzően közlekedési és sportbaleseteknél hasznosnak bizonyulhat. Ha perre kerül sor, az ügyvédi költség akár milliós tétel is lehet, sokszor több, mint maga a fizetendő kártérítés.
Az nem kérdés, hogy kell-e?
Az nem lehet kérdés, hogy megéri-e utasbiztosításra költeni, hiszen függetlenül attól, hogy Horvátországba vagy Európába megyünk nyaralni, a mentés díja, a kórházi ellátás és a gyógyszerek sok százezer forintos, akár milliós költségekre is rúghatnak, amit ha nincs biztosításunk saját zsebből kell kifizetni. Az Európai Egészségbiztosítási Kártya (EEK) ugyanis nem fedezi ugyanazokat a költségeket, mint az utasbiztosítás, ne tévesszük össze a kettőt. Igaz, hogy amennyiben rendelkezünk egészségbiztosítással, akkor az Európai Unión belül a helyi TB-vel szerződött ellátóknál nem kell fizetnünk a sürgősségi betegellátásért (vagy csak a helyileg meghatározott önrészt kell kifizetnünk), azonban a magánorvosi ellátás és a hazaszállítás költségére az EEK nem nyújt szolgáltatást. Így azok is sokmilliós költséget kockáztatnak, akik csak azzal indulnak el. Egy mentőrepülős hazaszállítás Európán belül is min. 3-5 millió forintba kerül, de mentőautóval is több százezer forintos tétel.
