A szélessávú internet alig másfél évtized alatt lényegében alapinfrastruktúrává vált. A netpenetráció 2017-ben meghaladja a 66 százalékot, vagyis a 15 évesnél idősebb magyar lakosság több mint kétharmada használja a világhálót, háromnegyedük napi szinten.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”110″]
Folyamatosan bővül az infrastruktúra is: tíz évvel ezelőtt a hazai netelőfizetések fele a 256-512 kbps közötti sávba esett, napjainkban viszont már az alapcsomagok is ennek a duplájánál-négyszeresénél kezdődnek. Szükség is van erre, hiszen egyre nagyobb adatforgalmat generáló tartalmakat fogyasztunk: idén átlépi a másfél milliót azoknak a száma, akik tévét egyáltalán nem néznek, csak internetes videókat.
Szélessáv mindenhol?
A hazai hálózatfejlesztés üteme azonban csak többé-kevésbé bírta tartani a lépést a növekedéssel. A jövő év végéig tart a 68 milliárd forintos uniós támogatással is megtámogatott Szupergyors Internet Program, amelynek célja eljuttatni a szélessávú netet minden hazai háztartásba. A tervek és az ígéretek ellenére azonban továbbra is vannak olyan területek, ahol üzleti vagy műszaki okokból elmaradt a hálózat kiépítése.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
„Szerencsére az már nem fordul elő, hogy egyes falvakban egyáltalán nincsen szolgáltatás, de még mindig jellemző, hogy a települések szélén lévő utcákban, völgyekben vagy nehezen bekábelezhető régi építésű házakban nincs szélessávú net. Gondok vannak az üdülőtelepeken is, ahol legtöbbször még hivatalos ígéretet sem kaptak a tulajdonosok, hogy a közeljövőben kiépül a hálózat” – beszélt az iparági szereplők által nem igazán reklámozott tényről Lengvárszky Szabolcs, a Vannet ügyvezetője.
„A gond ezeken a helyeken akkor kezdődik, ha a domborzati viszonyok vagy az átjátszótornyok távolsága miatt a mobilinternet sem működik megfelelően. Az érintettek ilyenkor a hálózat önköltséges – és rendkívül drága – kiépítése vagy a sokkal kedvezőbb alternatív megoldások között választhatnak” – tette még hozzá.
Net a műholdról?
Ilyen lehetőség például a műholdas internet. Az elsőre futurisztikusnak hangzó technológia már több ezer hazai felhasználóval rendelkezik. Működési elve hasonló a műholdas tévécsatornákéhoz, csakhogy itt a beltéri modem kétirányú kommunikációt folytat a műholddal.
„A domborzati viszonyok és a földi infrastruktúra nem jelentenek megkötést, ami fontos előny azokon a területeken, ahol a hagyományos internet nem érhető el. Bár a netezés során az adatok több mint 72 ezer kilométert tesznek meg, ez a szolgáltatás sebességén nem látszik: akár 30 Mbit/s-os csomagok is elérhetőek a hazai piacon. Mindezt a vezetékes technológiákra jellemző stabilitás mellett. Ráadásul azonnal beköthető, nem kell hálózatfejlesztésre várni” – foglalta össze az előnyöket Lengvárszky.
A műholdas technológia a cégek körében is népszerű: főként a külterületi telephellyel rendelkező termelővállalatok, erdőgazdaságok és mezőgazdasági cégek használják. A több telephellyel rendelkező nagyvállalatok, üzletláncok körében pedig tartalék szolgáltatásként is népszerű. A hagyományos nethálózat üzemzavara esetén a műholdas technológia tudja garantálni a folyamatos és zavartalan működést.
