A cseh nemzeti érdekek
Milos Zeman csütörtökön Prágában egy, a cseh nemzeti érdekekről szóló konferencián mondott beszédet, és ebben a volt Szovjetunió egykori vezetője, Leonyid Bresnyev által megvalósított „korlátozott szuverenitás” doktrínájához hasonlította az Európai Unió „megosztott szuverenitás” politikáját
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”110″]
„Hangsúlyozom, hasonlóságokat, és nem azonosságokat látok a kettő között” – fogalmazott Zeman, aki szerint szerint a Brüsszel által szorgalmazott politika több esetben is sérti a tagállamok – általa legfőbb érdeknek és értéknek tartott – nemzeti szuverenitását.
Példaként egyebek között a migránsválság kezelését említette. Bírálóan szólt arról, hogy Brüsszel a „megosztott szuverenitás” alapján azokra az államokra is rá akarja kényszeríteni a migránsok befogadását, akik ezt nem akarják. „Csak a szuverén államoknak van joguk dönteni arról, kit fogadnak be területükre” – hangsúlyozta Milos Zeman.
„Nem vagyok teljes egészében a migráció ellen, például a vietnamiak és az ukránok tízezrei nagyon jól beilleszkedtek a cseh társadalomba, de határozottan elutasítom az iszlám vallásúak befogadását, mert kultúrájuk nem egyeztethető össze a cseh, illetve az európai kultúrával” – fejtette ki Zeman.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Bátorság kérdése az egész?
A cseh elnök szerint „a bátor országok, a bátor politikusok” ellenállnak Brüsszel nyomásának, míg a „meghunyászkodók” csak ideig-óráig, azután pedig beadják derekukat. Bár nem nevezett meg senkit, aggodalmának adott hangot, hogy ezt fogják tenni az őszi parlamenti választás után a cseh politikusok.
Zeman úgy vélte, hogy el kell vetni a „megosztott szuverenitás”elvet, és az Európai Unióban csak konszenzusosan, nem pedig többségi alapon szabadna dönteni. Bár ez hosszabb folyamat lenne, de ezzel elkerülhetőek lennének azok a problémák, melyeknek jelenleg a tanúi vagyunk – jegyezte meg.
Kérdésre válaszolva közölte, amennyiben a jövő év elején elveszíti az államfőválasztást, kivonul a cseh politikából.
