Rég nem tapasztalt csökkenésre számítanak
Philip Hammond pénzügyminiszter a költségvetési tervezetet beterjesztő szerdai alsóházi beszédében közölte: az új, módosított prognózis szerint a brit hazai össztermék (GDP) az idén a korábban várt 2 százalék helyett 1,5 százalékkal növekszik. Hammond szerint a következő években is további lassulásra kell számítani: jövőre 1,4 százalékos, 2019-ben 1,3 százalékos GDP-bővülés szerepel a friss előrejelzésben.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”117″]
A Resolution Foundation nevű, elsősorban a kis- és közepes jövedelmű fogyasztók életszínvonal-folyamatainak kutatására szakosodott független londoni gazdaságelemző intézet csütörtökön ismertetett 40 oldalas tanulmányában közölte: az új növekedési előrejelzésekből levezetett modellszámításai azt mutatják, hogy az egy főre jutó elkölthető éves jövedelmi hányad 2022 elején 540 fonttal (190 ezer forinttal) lesz kevesebb annál, amennyi a korábbi növekedési prognózisok alapján abban az évben lehetett volna.
Aggódnak az elemzők
A ház számításai szerint az átlagos éves alkalmazotti jövedelem még nagyobbat zuhan. A Resolution Foundation csütörtöki előrejelzése az, hogy a fejenkénti tizenkét havi nomináljövedelem 2021 elején 1580 fonttal (jóval több mint félmillió forinttal) lesz alacsonyabb annál az összegnél, amennyit a brit EU-tagságról rendezett tavalyi népszavazás előtti előrejelzések arra az időpontra valószínűsítettek. A tavaly júniusi referendumon a résztvevők szűk, 51,9 százalékos többsége arra voksolt, hogy az Egyesült Királyság lépjen ki az Európai Unióból.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A Resolution Foundation csütörtökön ismertetett tanulmánya szerint ez lesz a leghosszabb ideig tartó életszínvonal-visszaesés azóta, hogy a mai normáknak megfelelő jövedelmi mérések az 1950-es években elkezdődtek. A ház szerint az új, jelentősen rontott növekedési előrejelzésekből levezethető kumulatív modellszámítások alapján a brit hazai össztermék nominálértéke 2022 első negyedévében 42 milliárd fonttal lesz kevesebb, mint amennyi az eredetileg – de már a népszavazás után – jósolt növekedési pálya esetén elérhető lett volna, 2021 elején pedig 72 milliárd fonttal – 3,4 százalékkal – marad el attól a szinttől, amelyet a tavalyi EU-népszavazás előtti prognózisok jeleztek.
Mások is meghúzták a vészharangot
A Brexit-folyamatból eredő növekedési kockázatokra más nagy elemzőközpontok is felhívták a figyelmet. A fejlett ipari gazdaságok alkotta Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) minap Londonban ismertetett éves országjelentése szerint ha a brit kormány az EU-tagság megszűnésének várható időpontjáig, 2019 márciusáig nem tud szabadkereskedelmi megállapodásra jutni az EU-val, és emiatt az unióval folytatott brit kereskedelemre a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályrendszere lép érvénybe – amely vámjellegű és egyéb akadályok megjelenésével járna a kétoldalú kereskedelemben -, az a brit gazdaság növekedési ütemét már abban az évben 1,5 százalékponttal lassítaná az alapeseti prognózishoz képest. Ez akár recessziót is jelenthet, mivel a távlati előrejelzések 2019-re egyöntetűen 1,5 százaléknál lassabb növekedést valószínűsítenek.
