Nem tudták beazonosítani a forrást
Az OAH honlapján csütörtökön közzétett tájékoztató szerint a magyarországi mérőállomások 2017. október 16. óta nem mutattak ki ruténiumot a légkörben. Közölték, hogy a légkörbe került szennyeződés forrását nem lehet pontosan beazonosítani, de valószínűsíthető, hogy az Ural környékén került a levegőbe és nem atomerőműből származik.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”117″]
Hozzátették: különböző források a cseljabinszki üzemanyag-feldolgozót teszik felelőssé a szennyezésért, de az érintettek tagadják ezt. A közlemény idézi a kazah és orosz hatóságok csütörtöki tájékoztatását is, amely szerint a mérési eredmények, helyszíni vizsgálatok alapján az üzemben és közeli Kazahsztáni Nukleáris Központban is a megengedett értékek alatti a sugárzás szintje, emellett ruténiumszennyezést okozó rendellenességet sem tártak föl.
Az oroszok és a kazahok is tagadnak
Az OAH október eleje óta fokozott figyelemmel kíséri a belföldi méréseket, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség tájékoztatóit, a társhatóságok jelentéseit és az orosz hatóságokkal is közvetlen kapcsolatba lépett, tájékoztatási kötelezettségét ellátta – írták. A francia nukleáris biztonsági intézet november 9-én arról számolt be, hogy az egészségre és a környezetre nem veszélyes radioaktív felhő vonul végig Európa fölött.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Az IRSN szerint a sugárzó anyag Oroszországban vagy Kazahsztánban kerülhetett a levegőbe szeptember utolsó hetében, de mindkét ország tagadta, hogy atombaleset történt volna a területén.
Az orosz meteorológiai szolgálat kedden erősítette meg, hogy a ruténium 106-os radioaktív izotópjának a megengedetthez képest ezerszeresét mérték a légkörben szeptember végén az Urál déli része fölött, de az orosz állami atomhatóság nem tudott balesetről az ország egyik atomlétesítményében sem.
