Négy szempont
Deutsch Tamás kifejtette: egy ország digitalizációs helyzetének megállapítására négy szempontot vizsgálnak: a mobil- és vezetékes hálózatok fejlettségét, azok hozzáférhetőségét, a digitális tartalomkínálatot, továbbá a lakosság digitális kompetenciáját.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”96″]
Az internetes hálózat fejlettségét tekintve Magyarország az unió legjobb hálózatával rendelkező országainak első harmadába tartozik. Jelentős fejlesztések folynak a gyors internetet lehetővé tevő vezetékes hálózat bővítésére, a mobilinternet-hálózat kiépítettsége, műszaki állapota pedig lehetővé teszi, hogy az 5G technológia alkalmazása terén a világ élvonalába tartozzunk majd a 2020-as években.
Jön a digitális jólét csomag
A hálózatok elérhetőségével kapcsolatban az Aréna című műsorban a miniszterelnöki biztos emlékeztetett arra, hogy 2017. január elsejétől az internetezés áfája 27 százalékról 18 százalékra csökken, ami 8-10 százalékos fogyasztói árcsökkenést jelent. Ezzel egy időben minden magyarországi szolgáltató kínálatában megjelenik a legkedvezményesebb csomagjuknál is olcsóbb, úgynevezett digitális jólét alapcsomag, ami további 8-13 százalékkal csökkentheti az internet-hozzáférhetőség árát.
Hozzátette: amennyiben a magyar gazdaság teljesítőképessége lehetővé teszi, a kormány határozott szándéka az internethasználat áfájának 5 százalékra csökkentése 2018. január elsejétől. Ezáltal másfél éven belül akár negyedével csökkenhet a családok számára ma már nélkülözhetetlen szolgáltatás igénybevételének ára – ismertette a terveket Deutsch Tamás.
Elmondta azt is, hogy az Európai Bizottsággal jelenleg is folynak a tárgyalások – mivel meglátásuk szerint a jelenleg hatályos irányelv alapján nincs lehetősége egy tagállamnak kedvezményes áfakulcsot alkalmazni az internet esetében -, a biztos azonban elképzelhetőnek tartja, hogy szakmai érvekkel meggyőzhető a bizottság.
Milyen kompetenciákkal rendelkezünk?
A digitális tartalmak kínálatának gazdagsága szintén egyik kritériuma a digitalizációs fejlettségnek, ide tartoznak egyebek közt az egészségügyi, e-közigazgatási szolgáltatások – mondta a miniszterelnöki a biztos. Fontos az is, hogy az adott ország polgárai milyen kompetenciákkal rendelkeznek a digitális világ lehetőségeinek kihasználásához. Utóbbiban áll legrosszabbul Magyarország, részben ezzel indokolta a biztos a digitális oktatási stratégia (DOS) kidolgozását, a teljes magyar oktatási rendszer – magában foglalva a köznevelés, a szakképzés, a felnőttoktatás és a felnőttkori tanulás – digitális átalakítását.
Kifejtette: a DOS egyik célja, hogy egyetlen magyar fiatal se kerüljön ki a magyar köznevelési és felsőoktatási rendszerből a 21. században megkövetelt tudás, hozzáértés nélkül. Hangsúlyozta: nem csupán az informatika tanórák számának növeléséről, tantárgyi ismereteinek gyarapításáról van szó, hanem egy teljesen új gondolkodásmód, oktatásszervezési és pedagógiai munka fogja jellemezni a 21. századi magyarországi digitális oktatási rendszert.
Ingyenes továbbképzések is lesznek
A stratégiához kapcsolódó fejlesztések közül kiemelte, hogy az iskolaépületekben három éven belül a szélessávú wifi minden tanteremben kiépül. A fizikai lehetőségek megteremtésén túl a pedagógusok tudásának, hozzáértésének, a digitális oktatási módszerek alkalmazásával kapcsolatos tudásának elmélyítésére van szükség, amit ingyenes továbbképzések tesznek lehetővé – tette hozzá. A stratégiát augusztus végén, szeptember elején fogja a kormány tárgyalni, és azt követően rögtön elkezdődik a megvalósítás, 2020-ra a magyar oktatási rendszer a digitális átalakulás döntő részén túl lesz.
Deutsch Tamás hangsúlyozta: a fejlesztések ellenére továbbra sem lesz tilos papírt és ceruzát használni, sőt, továbbra is mindenkit meg kell tanítani írni-olvasni, azonban már alsó tagozatban el kell kezdeni a klaviatúra használatának a tanítását.
