2024 május 23

Így kárpótolja Németország a világháborús kényszermunkásokat

Csak civilként jár a kárpótlás

A német szövetségi közigazgatási hivatal honlapján megjelent tájékoztató szerint a 2500 eurós (775 ezer forint) egyszeri juttatás azoknak jár, akiket német állampolgárságuk vagy nemzetiségük miatt 1939. szeptember 1-je és 1956. április 1-je között „idegen hatalom által”, erőszakkal vagy fenyegetéssel kényszermunkára fogtak.

[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”96″]

A kárpótlás csak civilként végzett kényszermunka után jár, a hadifogolyként végzett kényszermunka nem jogosít a juttatásra. A kárpótlást kényszermunkás, illetve elhunyt kényszermunkás özvegye vagy gyermeke kaphatja meg.

A kárpótlást igényelni kell a szövetségi közigazgatási hivatalnál. A kérelemhez szükséges csatolni a kényszermunka végzését igazoló dokumentumokat. A kérelmet 2017. december 31-ig lehet eljuttatni a hivatalhoz.

50 millió eurót különítettek el

A német állam humanitárius gesztusának szánt jelképes összegű kárpótlásról a szövetségi parlament (Bundestag) döntött tavaly novemberben a 2016-os költségvetési törvény elfogadásával. A jogszabályhoz a Bundestag költségvetési bizottsága által benyújtott módosítással összesen 50 millió eurót különítettek el erre a célra. A tervek szerint az idén 20 millió eurót, jövőre és 2018-ban 15-15 millió eurót fizetnek ki.

[extracode type=”ad” id=”in_post”]

A Bundestag a német elüldözöttek szövetségének (BdV) évtizedes követelésére határozott a kárpótlásról. A BdV adatai szerint több millió embert hurcoltak kényszermunkára német állampolgárság vagy nemzetiség miatt. A második világháború után, 1947-ben – a kárpótlási jogosultság alól kivont hadifoglyokkal együtt – nagyjából 4 millióan lehettek.

A BdV adatai alapján Magyarországról mintegy 30-35 ezer német nemzetiségű civilt hurcoltak kényszermunkára a Szovjetunióba. A málenkij robot néven is ismert kényszermunkára kötelezettek között 30 ezer erdélyi szász, valamint 33 ezer bánsági és 5 ezer szatmári sváb is lehetett.