A rendelkezésre álló keretből összesen 50 milliárd forint értékben kötöttek hitelszerződést a bankok, s ebből negyvenkétmilliárd forintot folyósítottak. Mindez meglepő lehetne, hiszen az első szakaszban tavaly az akkori 750 milliárd forintos keretből több mint 700 milliárdot gyorsan leszerződtek a bankok és a vállalkozások. Az összeg jelentős részét, 630 milliárd forintot gyakorlatilag egyetlen hónap alatt ki is fizettek a pénzintézetek az igénylőknek.
A jegybank egyértelműen optimista
A Magyar Nemzeti Bank optimista. A minap nyilvánosságra hozott értékelésben úgy vélekedik: a kereslet a kedvezményes hitelek második szakászában felajánlott pénzek iránt várhatóan a második negyedévben, legkorábban áprilisban élénkülhet meg.
Az értékelésben józan tapasztalatok és egyéb megfontolások is szerepet játszanak. Tény, hogy a vállalatok számottevő része az esztendő elején tervezi beruházásait. Ekkorra tisztul le az előző esztendei tevékenységének eredményessége, s általában az év elején ismeri meg a cége fejlesztésének lehetséges irányait.
A beruházások jelentős része Magyarországon pályázati pénzek segítségével valósul meg. Mint a Tőzsdefórum korábban megírta, egyelőre kevés a pályázatot hirdettek meg a szaktárcák.
Az uniós pályázatok megismerhetősége is zömmel a későbbiekre helyeződik át, ami valóban várhatóan tavaszra tolja ki szintén a vállatok végleges beruházási döntéseit. Számítások szerint 2014-2020 között az uniós támogatási összegek nagysága jelentősen növekszik majd. Napvilágra került: az Unió 10-12 milliárd euróval is támogathatja 2014-2020 között a magyarországi beruházásokat. Érdemes lehet várni.
Nulla forintos hitel előfinanszírozásra
Fontos fejlemény az is, hogy a kormány a 2014-2020 közötti beruházási időszakra 450-500 milliárd forintos alapot kíván létesíteni. Ebből a pályázó vállalatok kamatmentes hitelt hívhatnának le a megnyert pályázataik előfinanszírozására. Ez annál is inkább jelentős, mivel a pályázatok számottevő része – hírek szerint – utófinanszírozott lesz a jövőben, ami miatt sok, főként kis és középvállalat részére elérhetetlen lenne.
Az idei esztendőtől több kedvező döntést is hozott a jegybank. Az egyik ezek közül, hogy őstermelők is igénybe vehetik a kedvezményes hitelt. Az elérhető összeg nagyságát a korábbi legfeljebb 3 milliárd forintról 10 milliárd forintra növelte. Kedvező újdonság ugyancsak, hogy kedvezményes beruházási hitel vehető igénybe üzleti célú ingatlan bérbeadási céllal történő építésére is. Érdekes, s egyáltalán nem részletkérdés az is, hogy a beruházási célú hitelből a vásárolt eszköz – esetünkben akár az ingatlan – cégcsoporton belül bérbe adható vagy üzemeltetésre átengedhető.
Tapasztalható bizalmatlanság is a hitelen gondolkozók fejében. Ez elsősorban az aktuális társadalmi kérdésekkel, nevezetesen a tavaszi választásokkal és az azokkal összefüggő gazdaságpolitikai várakozásokkal lehetnek összefüggésben.
Lehet, hogy kapkodnak majd a vállalatok
A bevezetőben említett ellentmondás minden bizonnyal valóban csupán látszólagos. Jóllehet a vállalatok jelenleg még kivárnak, de nagy valószínűség szerint 2014-ben is kapkodni fognak a az NHP-ban meghirdetett hitellehetőségek iránt. Már csak azért is, mivel szakértők szerint ebben a hitelformában az egyébként nyereséges, de növekvés orientált vállalatok extra pénzügyi lehetőségekhez jutnak. Nyereségüket kedvezményes hitellel válthatják például ki, s a kasszában maradt profitot akár be is fektethetik, a többi között például állampapírokba.
Legrosszabb esetben is, mondhatni, nulla forintért jutottak fejlesztési hitelekhez. Más kérdés, hogy az ominózus 2.000 milliárdos Növekedési Hitelprogram alap végső soron az adózók pénzéből állt össze. Arról sem készültek felmérések, hogy pénzügyi tranzakciók segítségével, hogyan alakultak át az NHP-ból származó összegek korábbi hitelek kiváltására.
Az NHP kedvezményes hitelére mindazonáltal bizonyosan lesz megfelelő kereslet. Annál is inkább, mivel a jegybanki alapkamat fogyatkozását közel sem követte le a kamatfelár, ami jelenleg 5,5 százalék körül állomásozik, a szabad felhasználású hiteleknél pedig a 8 százalék.
