Közös nyilatkozatot akarnak
„Meg tudom erősíteni, hogy a V4-ek rendkívüli kormányfői csúcstalálkozójára e héten péntek délután Prágában kerül sor” – mondta Sobotka újságíróknak. A visegrádi országcsoport (V4-ek) soros elnöki tisztségét jelenleg Csehország tölti be.
A találkozó legfőbb célja, hogy a négy visegrádi ország egyeztesse hozzáállását az Európába beözönlő menekültekkel kapcsolatban.
„Nagyon fontos találkozóról van szó arra való tekintettel, hogy szükséges egyeztetnünk a visegrádi országok álláspontját a migrációs válság közepette” – szögezte le Sobotka.
A találkozón a miniszterelnökök közös nyilatkozatot terveznek elfogadni, amelyet most szövegeznek – jegyezte meg. Sobotka szerint a visegrádi kormányfők a találkozón valószínűleg kijelentik, hogy támogatják a schengeni övezet külső határai védelmének megerősítését, a menekültek visszaadásának biztosítását, illetve a menekülteket befogadó állomások mihamarabbi létrehozását és megnyitását Görögországban és Olaszországban.
Nem értenek egyet a kvótával
A cseh kormányfő úgy vélekedett, hogy a menekültek kötelező befogadási kvótáit illetően a visegrádiak elutasító álláspontja egységes.
„Ami a kvóták elutasítását illeti, úgy vélem, hogy a visegrádi csoporton belül nagyon jól értjük egymást” – mondta Sobotka újságíróknak.
Korábban Robert Fico szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy Pozsony üdvözölné, ha a kvóták ügyében közös álláspontot foglalnának el a visegrádi négyek. Fico úgy véli, hogy a kötelező kvóták nem oldják meg a migrációs problémát, és csak a szervezett bűnözés érdekeit szolgálnák.
A kötelező befogadási kvótákat az Európai Bizottság javasolta, de az EU csúcstalálkozója nem fogadta el a javaslatot.
Emeltek a kötelezettségvállalásukon
A politikus azt mondta, hogy Lengyelország az uniós kormányfők júniusi csúcstalálkozója után 2200 menekült befogadására kötelezte el magát. Ők 2016 elejétől érkeznének az országba. A lengyel hatóságok a kormányfő által említett számmal szemben eddig mindössze 2 ezer migránsra vonatkozó kötelezettségvállalásról számoltak be.
„Ma már nem 2200 menekültről beszélünk” – mondta a kormányfő a „várakozásokon túllépő” európai menekülthullámra hivatkozva, ezért – mint fogalmazott – az európai országok a közeljövőben „újból meg fogják vitatni a megfelelő kvótákat”.
Ewa Kopacz úgy értékelte, hogy az európai menekültválság „határozott cselekvést követel”, de nem közölte, mennyi menekültet fogadnának be. Csupán annyit jegyzett meg, hogy Lengyelországnak „a lehetőségeit felmérve kell kötelezettséget vállalnia”.
Készek átértékelni politikájukat a lengyelek
A lengyel miniszterelnök szerint a helyzetet „nemcsak az egyes országoknak odaítélt kvótákkal” kell kezelni, hanem a menekülthullám „okainak igen mélyreható elemzésével”, valamint a tranzitországoknak nyújtott segítséggel. Kikötötte, hogy Lengyelország ezután is csak a valóban „szorult helyzetben lévő” háborús menekültek befogadását hagyná jóvá.
Korábban Grzegorz Schetyna lengyel külügyminiszter úgy nyilatkozott az újságíróknak: Lengyelország kész átértékelni a menedékkérők iránti politikáját, és nyitott arra, hogy „a legnehezebb témákról” is tárgyaljon.
A Radio Zet lengyel kereskedelmi rádió hétfő délután Angela Merkel berlini sajtóértekezletén tett kijelentését idézte, miszerint a német kancellár folytatja majd az Andrzej Duda elnök pénteki németországi útja során elkezdett egyeztetéseket a menekültek „becsületes európai elosztásától”.
Eddig elzárkóztak
A lengyel politikai vezetők eddig elzárkóztak a befogadandó menedékkérők önkéntesen vállalt számának növelésétől, valamint a kötelező befogadási kvóta gondolatától, amelyet Németország és Franciaország is sürgetett.
Andrzej Duda pénteken Berlinben rámutatott: Lengyelország az ukrán válság révén keleti határát látja veszélyeztetettnek, így „összetett megközelítésre” van szükség, és törekedni kell a válságot kiváltó okok kezelésére. Hozzátette, hogy a lengyelek értik ugyan a német partner álláspontját, de különleges helyzetben vannak, mert az ukrán válság esetleges elmélyülése menekülthullámot indíthat el Lengyelország felé.
