Tegnap kezdődött Bonnban az ENSZ éghajlat-változási konferenciája, ahol konkrét tárgyalások folynak a széndioxid-csökkentésről is, de félő, hogy kútba eshetnek a korábbi tervek és nem sikerül előkészíteni a párizsi megállapodást.
Túl sok a 10 gigatonna?
Eddig mindössze 56 ország nyújtotta be vállalását az ENSZ-nek, igaz ők felelnek a széndioxid-kibocsátás 60 százalékáért. „A klímamodellek azt mutatják, hogy mindez kevés lesz a 2°C-os célhoz – mutatott rá Laurence Tubiana, a COP 21 francia csoportjának főtárgyalója.” „De közvetlenül is tudunk cselekedni, hogy elérjük a tíz gigatonnás csökkentést – utalt az UNFCCC-re .”
Az UNFCCC-hez (United Nations Framework Convention on Climate Change) nem csak országok, hanem magáncégek, városok és helyi közösségek is csatlakozhatnak. Az ENSZ által létrehozott ügynökségnek már több ezer európai város is megküldte a csökkentési célszámát.
„A civil szervezetek nagyon lelkesek, minden elvárást felülmúltak. Nagy csalódást okozhatnak a politikusok, ha ők nem tudnak felnőni a feladathoz” – mutatott rá a francia főtárgyaló.
Egyelőre nem nevezték meg a vonakodó országokat. A francia külügyminiszter, Laurent Fabius szerint tárgyalások útján kell rendezni ezeket a kérdéseket. Tubiana pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy több ország is jelezte, addig hajlandóak vállalásokat tenni, amíg a rendszerben nincsenek büntető elemek. Az Európai Unió megpróbált példát mutatni az olyan vonakodó országoknak, mint Ausztrália, Japán, vagy India.
100 milliárd dollár kéne
A most kezdődő bonni tárgyalások két, erősen gazdaságpolitikai kérdésre koncentrálnak: hogyan teremtik meg a globális felmelegedés elleni harc pénzügyi eszközeit és milyen segítséget kaphatnak az egyes országok, különös tekintettel a fejlődő államokra.
A legkényesebb kérdés, hogy honnan lesz minderre pénz. Francios Hollande francia államfő a közelmúltban arról beszélt, hogy 2020-ig 100 milliárd dollárt kell elkülöníteni a célra, különben semmi nem lesz a párizsi megállapodásból.
Az alapötlet még a 2009-es koppenhágai klímakonferencián vetődött fel. Mivel a fejlődő országokat sújtja leginkább a klímaváltozás, ezért a fejlett országok egy 100 milliárd dolláros alapot akartak létrehozni a megsegítésükre. Az ötletből azonban sosem lett valóság. Tubiana szerint a probléma az alappal az volt, hogy sosem egyeztek meg, melyik fejlett ország, mennyivel járul hozzá az alaphoz. Ezért a kérdést a bonni tárgyalások témái közé is felvették.
Az OECD és a civil szervezetek októberben teszik közzé a friss vállalásokat, amely a remények szerint megalapzza a párizsi megállapodást. „Elméletben már nem lehet messze a 100 milliárdos cél” – nyilatkozta Tubiana. A Zöld Klíma Alap a tervek szerint nem csak országokat, hanem befektetési alapokat is bevonna, hogy könnyebben elérjék a kitűzött célokat.
A másik fontos téma Bonnban az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás gazdasági hatása. Még júliusban 50 környezetvédelmi miniszter találkozott Párizsban, ahol lefektették a közös alapelveket. Ha Bonnban véglegesítik a tervet, akkor azt beterjeszthetik az év végi csúcstalálkozón.
Politikusok kíméljenek!
Koppenhága példájából tanultak a szervezők. A dánoknál megrendezett klímacsúcs a végén káoszba fulladt a nagy politikai személyiségek miatt. A franciák nem akarják, hogy egyéb politikai kérdések eltérítsék a tanácskozás céljától a résztvevőket, ezért az állam- és kormányfőket meghívják ugyan az ünnepélyes megnyitóra, de aztán nélkülük folytatják. A párizsi konferenciát november 30. és december 11. között rendezik meg.
